EU-keleti partnerség - megnyílt a prágai csúcstalálkozó

"Szeretnénk elérni, hogy a felgyorsuljon és elmélyüljön a politikai együttműködés az EU és a programban részt vevő országok között a gazdasági integráció érdekében" - jelentette ki megnyitójában Mirek Topolánek, az EU soros elnöki tisztségét ellátó Csehország ügyvezető kormányfője.
    Az EU meghívására a fórumon hat volt szovjet tagköztársaság, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna képviselői vesznek részt. A magyar küldöttséget a tanácskozáson Bajnai Gordon miniszterelnök vezeti.
    A keleti partneri viszony kiépítésére irányuló svéd-lengyel kezdeményezés 2008 tavaszán indult el. Később Csehország is csatlakozott hozzá, s uniós elnökségének egyik prioritásává minősítette. A kezdeményezés kiváltotta Moszkva nemtetszését és bírálatát.
    Prágai diplomácia források szerint a találkozó résztvevői alapvetően azt tisztázzák, hogy mivel lehetne megtölteni a partnerségi programot, melyek legyenek a kiemelt feladatok.  A résztvevők várhatóan közös nyilatkozatot fogadnak el, amelyben az EU támogatásáról biztosítja a demokratizálódási folyamatokat és a gazdasági reformokat a partnerországokban. A nyilatkozat hitet tesz a jövőbeni szorosabb politikai és biztonságpolitikai együttműködés mellett, beleértve az energetikai együttműködést is. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességére. A 2013-ig tartó partnerségi programra 600 millió eurót szánnak uniós forrásokból.
    Bár a prágai találkozót csúcstalálkozóként emlegetik, a részt vevő 33 országnak csak alig kétharmada képviselteti magát legfelsőbb szinten, ami kiváltotta a házigazda csehek elégedetlenségét és nyílt bírálatát. "Ez természetesen kizárólag az ő felelősségük. De elvártam volna, hogy eljöjjenek" - jelentette ki a tanácskozás előtti sajtóértekezletén Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős cseh miniszterelnök-helyettes.
    Vondra különösen azt fájlalta, hogy a nagy uniós államok - Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország - sem képviseltetik magukat a legmagasabb szinten. Az okok különbözőek. Míg Nicolas Sarkozy francia államfő más irányú fontos elfoglaltságaira hivatkozva mentette ki magát, Silvio Berlusconi olasz kormányfő nyilván válni akaró feleségére célozva azt üzente, hogy "családi gondjai" vannak.
    A meghívott kelet-európaiak közül Fehéroroszország és Moldova szintén csak alacsonyabb szinten képviselteti magát Prágában.
    Civil szervezetek a nap folyamán kisebb tüntetéseket szerveztek a cseh fővárosban a fehérorosz és a moldovai kommunista rendszer ellen, amelyek szerintük durván megsértik az emberi jogokat