EU: dán szándékok

Anders Fogh-Rasmussen kormányfő azon a sajtóértekezleten beszélt erről, amelyet az európai liberális demokraták (ELDR) vezetőinek a sevillai EU-csúcshoz kapcsolódó tanácskozása előtt tartottak. A kormányfő szerint a döntés decemberi meghozatalához arra van szükség, hogy a tizenötök október végén, de legkésőbb november elején dűlőre jussanak az újonnan csatlakozó tagországoknak nyújtandó közvetlen mezőgazdasági támogatások ügyében. A külügyminiszteri tanács a hét elején megállapodásra jutott ugyan a csatlakozási tárgyalások mezőgazdasági fejezetében képviselendő közös álláspontról, ez azonban megkerüli a közvetlen kifizetések problémáját. A tagállamok mindössze annyit rögzítettek, hogy „megfelelő időben” döntést hoznak erről.

Egyes várakozások szerint a tegnap kezdődött sevillai csúcson az állam- és kormányfők esetleg pontosíthatnak ezen a homályos megfogalmazáson, és valamivel konkrétabban is behatárolhatják az időpontot. A tagországok többsége hajlana arra, hogy az október második felében esedékes brüsszeli csúcsot jelöljék meg, Fogh-Rasmussen nyilatkozatából ítélve azonban ennek esélyei továbbra is bizonytalanok. A dán kormányfő felszólította a többi tagországot, vegyék elejét annak, hogy a bővítés a közös agrárpolitika (CAP) jövőjéről folytatandó viták túszává váljon. A dán elnökség nem fog belemenni abba, hogy a CAP reformja a bővítés újabb előfeltétele legyen. Közölte, hogy Dánia a jövő héten fogja hivatalosan is bejelenteni elnökségének programját, amely öt nagyobb területet ölel fel: a bővítést, a szabadság, biztonság és igazságosság közös európai térségének a megteremtését (a gyakorlatban ez a bel- és igazságügyi együttműködés további elmélyítését jelenti), a fenntartható fejlődés problémakörét (az augusztus végén megnyíló johannesburgi világértekezlettel kapcsolatban), az élelmiszerbiztonságot, valamint az unió „globális felelősségvállalását”, amely a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok rendszerében jelenik meg. Fogh-Rasmussen közölte, hogy a dán elnökség az öt fő terület közül is a bővítést állítja a fontossági sorrend élére. Megjegyezte, hogy a késlekedés veszélye nem csak a közvetlen mezőgazdasági támogatások problémájával kapcsolatban merül fel. Hasonlóan nagy gondokat okozhat Ciprus megosztottsága, a kalinyingrádi enklávé ügyének rendezetlensége, valamint a nizzai szerződésről az ősszel esedékes második írországi referendum.