Észak-Korea jóvátételt követel Japántól

Ri Dzsong Hjok, a phenjani parlament egyik alelnöke egy dél-koreai tudományos fórumon tett látogatásán beszélt arról, hogy Japán a második világháborúban megsértette a koreaiak emberi jogait, és felszólította Tokiót, hogy nyilvánosan adjon számot az akkor elhurcolt koreaiakról, és Németországhoz hasonlóan fizessen megfelelő jóvátételt. Az 1910-től 1945-ig tartó japán gyarmatosítás közös társadalmi trauma Észak- és Dél-Korea számára egyaránt. Tokió kényszermunkára hurcolt el koreaiakat, sokakat besoroztak a császári hadseregbe, valamint nők ezreit kényszerítették prostitúcióra.

Elemzők szerint a két Korea közti kapcsolat enyhülésével Phenjan feltehetően megpróbálja majd kihasználni a Dél-Korea és Japán közti feszültséget, hogy érvényesítse Japánnal szemben támasztott követeléseit.

Szöul és Tokió között amiatt robbant ki legutóbb vita a japán megszállással összefüggésben, hogy a dél-koreai legfelsőbb bíróság fejenként mintegy 25 millió forintnak megfelelő kártérítés megfizetésére kötelezte a japán Nippon Steel and Sumitomo Metal Corp. acélipari vállalatot, amelyet négy korábbi koreai kényszermunkás perelt be.

Tokió a döntést arra hivatkozva utasította el, hogy az ilyen jellegű ügyeket a diplomáciai kapcsolatokat rendező, 1965-ben megkötött egyezményben már végleg rendezték.

Észak-Korea viszont déli szomszédjával ellentétben, sosem kötött erről semmilyen egyezményt Tokióval, noha 1991 óta már többször tárgyalóasztalhoz ültek ezzel kapcsolatban.

2002-ben egy közös nyilatkozatban Tokió elismerte felelősségét, és hivatalosan bocsánatot kért. Japán jelenlegi álláspontja mindazonáltal az, hogy a két ország kapcsolatát nem lehet normalizálni, amíg nem születik megoldás Észak-Korea nukleáris leszerelésének kérdésében, illetve azoknak a japán állampolgároknak az ügyében, akiket Phenjan rabolt el a múlt század második felében.