Észak-Korea bojkottálta az ENSZ róla szóló ülését

A kétórás ülésen szakértők egy 2014-es ENSZ-jelentést alapján válaszlépést sürgettek az Észak-Koreában elkövetett különféle, emberiesség elleni bűncselekmények felelőseivel szemben. Az ENSZ-beszámoló politikai fogolytáborokról, éhínségről és kivégzésekről adott hírt.

"Nem veszünk részt az Észak-Korea emberi jogi helyzetét tárgyaló ülésen, mert azt a politika befolyásolja" - szögezte le Cso Mjong Nam, Phenjan ENSZ-hez akkreditált nagykövethelyettese Genfben, újságírók előtt.

Tomas Ojea Quintana, a világszervezet illetékes különleges referense sajnálatát fejezte ki az észak-koreai döntés miatt. Az argentin tisztségviselő szerint a növekvő politikai és katonai feszültség nem lehet ok arra, hogy a nemzetközi közösség figyelmét elkerüljék a folyamatos jogsértések.

Az Észak-Koreában felfedett módszeres jogsértéseket nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani - mondta Quintana a 47 tagú tanácsnak. 

"A jelenlegi katonai feszültségek ráadásul zsákutcába terelték az emberi jogokról folytatott párbeszédet Észak-Koreával" - tette hozzá.

Körülbelül 80-120 ezer embert tartanak fogva négy ismert észak-koreai politikai fogolytáborban, és több száz japán, valamint dél-koreai család kutat eltűnt rokonok után, akiket feltehetőleg észak-koreai ügynökök raboltak el - közölte Quintana.

A tanács egyik elszámoltathatósággal foglalkozó független szakértője, Sara Hossain szerint az ENSZ-nek fontolóra kellene vennie a felelősök számonkérését. Hossain úgy véli, ennek legjobb módja egy nemzetközi büntető törvényszék felállítása lenne.