Esterházy Jánosra emlékeztek a csehországi magyarok Mírovban

Az idén 12. alkalommal megtartott emlékünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, a Coexistentia-Együttélés politikai mozgalom, valamint a helyi szervek rendezték közösen. Az ünnepségen elhangzott beszédek méltatták Esterházy János személyiségét és életművét.
    A megemlékezés alkalmával a csehországi magyar szervezetek, valamint a szlovákiai és a magyarországi magyarok, a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékműnél. A mírovi várbörtön kápolnájában katolikus szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére. Az emlékünnepségen ezúttal egy nagyobb számú lengyel csoport is részt vett.
    A cseh- és morvaországi magyarok a magukénak vallják Esterházy Jánost, emlékét ápoljuk és őrizzük - példa erre a mírovi emlékmű felállítása is - mondta az MTI tudósítójának Hyvnar Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke.
    Esterházy János a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007 őszig nem volt köztudott, hol van eltemetve, illetve hová kerültek hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
    Mírov község is törődik az egyetlen Csehország területén álló Esterházy-emlékművel. A budapesti székhelyű Esterházy János emlékbizottság és a Rákóczi Szövetség ezért 2007-ben Esterházy János Emlékérmet adományozott Mírovnak.
    Cseh történészek - az Esterházy család kérésének eleget téve - kiderítették, hogy a morvaországi Mírov várbörtönben 1957-ben elhunyt Esterházy János urnája a prágai Motol nevű köztemető közös sírjában található.
    A csehországi magyarok a motoli emlékhelyen Esterházy-táblát szeretnének elhelyezni, de a cseh hatóságok nem hivatalosan jelezték: nem adtak ehhez hivatalos beleegyezést. Esterházy Jánost eddig ugyanis Szlovákia és Csehország nem volt hajlandó rehabilitálni, így a politikust papíron továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.