Érdemi változások nem várhatók

Belgrád. Koszovóban ma másodszor választanak tartományi parlamentet, amióta ENSZ-protektorátus alatt van, a voksolás kimenetele azonban érdemben nem befolyásolja majd a politikai erőviszonyokat.

A nemzetközi haderő (KFOR) 1999 júniusában vonult be a tartományba, Koszovó ENSZ-igazgatás (UNMIK) alá került. 2001. novemberében tartották meg az első parlamenti választást. A 120 tagú törvényhozást most is arányos rendszerrel választják meg, most csupán az a különbség, hogy nem három, hanem négy évre szól a képviselők mandátuma. A kisebbségeknek húsz garantált helyük van a parlamentben, közülük tíz mandátum a szerbeket illeti meg. A közel kétmilliós tartományban 1,25 millió szavazásra jogosult polgár járulhat urnákhoz. A koszovói szerb menekültek számára száz szavazóhelyet nyitnak meg Szerbia Koszovón kívüli részén. A választás idejére a NATO kétezer katonával bővítette 17-18 ezres haderejét, nehogy a márciusi erőszakkampányhoz hasonló zavargások törjenek ki. A három évvel ezelőtti választáson Ibrahim Rugova koszovói elnök Koszovói Demokratikus Szövetsége (LDK) a voksok 45,6 százalékát gyűjtötte össze, a Hasim Thaqi vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) 25,7, a Ramus Haradinaj vezette Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) 7,83 százaléknyi voksot kapott. A koszovói szerb Visszatérés nevű pártkoalíció 11,34 százalékot szerzett, de a garantált 10 képviselői hellyel együtt 22 képviselői mandátumhoz jutott.

Az előrejelzések szerint a választás után a sorrend és a pártok közötti erőviszonyok érdemben nem változnak, s marad a nemzetközi közösség hathatós nyomására kínkeservvel megalkotott hatalommegosztási képlet is: az LDK-é marad a tartományi elnöki és parlamenti elnöki szék, míg PDK-s lesz a kormányfő. A választás egyik meglepetése lehet azonban Veton Suroi jeles pristinai publicista és lapkiadó által júliusban alapított Ora (Idő, Óra) nevű polgári szerveződés, amely az értelmiségiek szavazataira számíthat. Az albán pártok a választási kampányuk során némi hangsúlyeltolódással, de egyformán a tartomány függetlenségét ígérték a választóknak.

A koszovói szerbek felé érkező választási üzenetek már korántsem csengtek egybe. Míg Vojiszlav Kostunica kormányfő és Pavle pátriárka eltanácsolta „az üldözött szerbeket” a választástól, Borisz Tadics köztársasági elnök Brüszszellel és Washingtonnal együtt szavazásra, jogaik demokratikus úton történő kivívására szólította őket. A koszovói szerb politikai vezetők javarészt a bojkott mellé álltak. Hétfő óta négy napon át ellenkampányt tartottak a szerbek lakta észak-koszovói városokban arra figyelmeztetve a szerbeket, hogy szavazás esetén hátba döfik nemzettársaikat, lemondanak Szerbiáról és áldásukat adják Koszovó függetlenségére.