Először velünk egyeztessenek

„Párbeszédre van szükség az EU-tagállamok és a csatlakozó országok között” A szerző felvételeHogyan foglalná össze a kétnapos tanácskozás legfontosabb eredményeit?

Szlovákia csatlakozása után új helyzetbe kerül nemcsak országunk, hanem az Európai Unió is. Párbeszédre van szükség az EU-tagállamok és a csatlakozó országok között. A legnagyobb vita jelenleg az uniós intézményi rendszer körül zajlik. Szlovákia és a csatlakozó országok többsége, így Csehország és Magyarország is úgy látja, hogy új európai intézmények létrehozása helyett a meglévőket kellene hatékonyabbá tenni és jobban kihasználni. Ez érvényes az egyes országok törvényhozása és az Európai Parlament (EP) közötti együttműködésre is. Meg kell találnunk a módját, hogyan lehet a leghatékonyabban összekapcsolni a nemzeti parlamentek és az EP munkáját azoknak a nagyon fontos döntéseknek a meghozatalánál, amelyek hosszú időre befolyásolják majd valamennyi uniós tagállam hétköznapjait. A COSAC, vagyis az európai ügyekkel foglalkozó bizottságok konferenciája most kezdett el működni, Szlovákia képviselői is részt vesznek munkájában. Foglalkoznunk kell a kérdéssel, vajon ez a fórum elegendő-e, vagy valamilyen más formát kell keresni. Ezen a fórumon is elhangzott javaslatként, hogy létre kellene hozni egy munkacsoportot, amelyik időben figyelmeztetne olyan fontos európai uniós döntésekre, amelyekhez aztán valamennyi nemzeti parlament hozzászólhatna. Ez az eszmecsere Athénban elkezdődött, és csak rajtunk múlik, találunk-e olyan intézményi modellt, amelynek segítségével elmélyíthetjük az együtt-működésünket az EU-val olyan módon, hogy az ne csak az új tagállamok, hanem a többi uniós ország javára is váljon.

A konferencián ön azt mondta, közelebb kell hozni az EU-t az emberekhez. Erre milyen lehetőségeket lát?

Ez a legnehezebb feladat, amit meg kell oldanunk. Az EU tagállamainak lakossága nem idegenedhet el az uniótól. Mindenkinek éreznie kell, hogy az ő érdekét is szolgálják az európai intézmények. Ennek mechanizmusát először az egyes országok szintjén kell megkeresni. Az Európai Unió akkor kerül közelebb a polgáraihoz, ha a fontos döntések többségét először a parlament és a kormány vitatja meg, csak aztán kerül a határozat uniós szintre. Nehogy Brüsszelből egyszer csak érkezzen egy fontos döntés, amiről nálunk senki nem tud. Az EU-nak először a tagországokkal kell egyeztetnie, és csak ezután következhet a brüsszeli döntés. Az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben tehát először a nemzeti parlamentek és a kormány kapcsolatát kell tisztázni, hogy a törvényhozás ellenőrizni tudja a kabinet tevékenységét, amelyik uniós szinten az ország nevében dönt és szavaz. Ez a gyakorlat néhány európai országban, például Dániában már bevált. De említhetném a finn parlament példáját is, ahol az egyik legfontosabb bizottság foglalkozik azzal, hogy tempót diktál a kormánynak a nemzeti álláspontok kialakításakor a legfontosabb európai uniós döntésekkel kapcsolatban. A mi jogrendünk egyelőre nem tartalmazza ezt a lehetőséget, most rajtunk múlik, meg tudjuk-e teremteni. Lehet, hogy ehhez az alkotmány módosítására is szükség lesz, a házszabályt és bizonyos törvényeket azonban biztosan át kell dolgoznunk. Mindez még előttünk van, az idő azonban sürget, hiszen közeledik 2004. május 1-je, a csatakozásunk időpontja, ameddig ezeket a dolgokat rendeznünk kell.

Felszólalásában elmondta, Szlovákiának biztosítékra van szüksége, hogy teljes jogú tagként vehessen részt a kormányközi konferencián. Miért fontos ez?

Magyarország, Szlovákia és Csehország már régóta kezdeményezi, hogy országaink az EU alkotmányát jóváhagyni hivatott csúcstalálkozón teljes szavazati joggal vehessenek részt. Koppenhágában már ugyan kaptunk egy ilyen ígéretet, azonban a csatlakozó országok attól tartanak, hogy a mandátumukat éppen a végszavazáskor korlátozhatják. Ez az alkotmány tulajdonképpen a közös Európánk jövőjét határozza meg, ezért van szükségünk erre a teljes jogú mandátum garanciájára. Az európai parlamenti elnökök konferenciáján felvetették, hogy még mielőtt a kormányközi konferencia elkezdene foglalkozni az EU alkotmányával, a konvent tagjai bocsássák az egyes nemzeti parlamentek rendelkezésére az alkotmánytervezetet, és csak miután az egyes országok törvényhozása és parlamentje állást foglal vele kapcsolatban, kezdődjék meg a jóváhagyási folyamat.

Milyen az esélye egy ilyen biztosítéknak?

Ez attól függ, milyen lesz az athéni konferencián elfogadott nyilatkozat végleges tartalma. Egyik tagország képviselője sem ellenezte javaslatainkat, ezért valószínűsítem, hogy ez a rész is belekerül a végérvényes deklarációba.