Ellenzékiek elfogásában segítette Kadhafit a brit hírszerzés?

A liberális Independent on Sunday újságírói Musza Kuszának, a líbiai hírszerzés egykori vezetőjének irodáiban bukkantak az iratokra. A lap vasárnapi ismertetése szerint az egyik dokumentumból például kiderül, hogy az MI6 információi alapján fogtak el és szállítottak Líbiába az amerikaiak egy Abdel-Hakim Belhadzs nevű vezető líbiai ellenzékit, aki ma a Tripoliban tevékenykedő felkelő erők katonai parancsnoka.
A riport szerint a Kadhafi-rezsim hatóságai Belhadzsot kínvallatásnak vetették alá.
Az MI6 meg nem nevezett operatív tisztje a Musza Kuszának írt - az Independent on Sunday által most megtalált és ismertetett - levélben külön emlékeztette a líbiai hírszerzés akkori első emberét arra, hogy a brit felderítés szolgáltatta az információt Belhadzs elfogásához. "Ez a legkevesebb, amit megtehettünk önnek és Líbiának, demonstrálandó azt a figyelemreméltó kapcsolatot, amelyet az évek során kiépítettünk" - áll az MI6 tisztjének vasárnap idézett levelében.
A nyugati kormányok az évekig Musza Kusza által vezetett líbiai külső hírszerzést teszik felelőssé a lockerbie-i repülőgép-robbantásért, Nagy-Britannia történetének legvéresebb terrormerényletéért.
Az amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel a skóciai Lockerbie kisváros felett felrobbantották; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas és a roncsok által jelentős részben letarolt városka 11 lakója.
London és Washington 1991-ben büntetőeljárást kezdeményezett két líbiai titkos ügynök ellen, akiket a bomba elhelyezésével vádoltak. Tripoli, ENSZ-szankciók nyomása alatt, végül kiadta a két körözött ügynököt. Egyiküket, Abdel-Bászet Ali Mohamed al-Megrahit 2001. december 31-én életfogytiglani börtönre ítélte az eljáró skót bíróság, amely - a kiadatás fejében semleges ítélkezési területhez ragaszkodó líbiai álláspont miatt - Hollandiában ült össze.
A rákbetegségben szenvedő Megrahit a skót kormány két éve méltányossági megfontolásokból szabadon engedte; a döntés komoly belpolitikai és nemzetközi súrlódásokhoz vezetett. A volt líbiai ügynök elengedését annak idején nyíltan bírálta az amerikai kormány is.
Musza Kusza a líbiai ügynök szabadon engedését célzó tárgyalások egyik irányítója volt, és kulcsszerepet játszott Líbia és a Nyugat viszonyának rendezésében a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletek után. Brit sajtóértesülések szerint Musza Kusza - aki az idei év elejéig a Kadhafi-rezsim külügyminisztere volt, és a NATO-hadműveletek kezdete után Nagy-Britanniába dezertált - információval látta el a nyugati kormányokat az al-Kaida terrorhálózatról és más iszlám terrorista csoportokról.
Ezt az értesülést látszik alátámasztani az Independent on Sunday által Tripoliban talált dokumentumok egyike is. E feljegyzés szerint Musza Kusza - akkor még a líbiai külső hírszerzés vezetőjeként - 2003 decemberében, egy előkelő londoni klubban titkos megbeszéléseket tartott az akkori munkáspárti brit kormány vezető tisztviselőivel. A londoni találkozón jelen volt az MI6 három magas rangú tisztje, valamint a CIA két illetékes igazgatója is.
Az Independent on Sunday szerint Musza Kusza részvétele a londoni megbeszélésen "rendkívüli" jelentőségű, ugyanis a líbiai kormánytisztviselő - aki korábban Líbia londoni nagykövete is volt - akkoriban hivatalosan ki volt tiltva Nagy-Britanniából líbiai ellenzékiek elleni merényletek szervezésének gyanúja miatt.