Elbújnak a hideg elől, zászlók félárbócon – Donald Trump mai formabontó elnöki beiktatása

A 47. elnök nagy bosszúságára a nemzeti lobogók is félárbócra lesznek eresztve, mivel Jimmy Carter exelnök halála miatt még tart a 30 napos gyász. A beiktatás abszolút különlegessége, hogy az Egyesült Államok történetében először foglalja el a Fehér Házat egy elítélt köztörvényes bűnöző…

Eskütétel metsző hidegben

A rendkívül erőteljes hidegfronti betörés miatt (még a texasi Houstonban is -25 fokot várnak) Donald Trump közölte: 

Elrendeltem, hogy a beiktatási beszédet az imák és egyéb beszédek mellett az Egyesült Államok Capitoliumának Rotundájában mondják el, ahogyan azt Ronald Reagan tette 1985-ben, szintén a nagyon hideg időjárás miatt.

 Ez okos húzásnak tánik, hiszen elődje, William Henry Harrison 1841-ben a beiktatásakor 100 percen ét szónokolt a nagy hidegben, ráadásul kabát, sál és kalap nélkül beszélt, tüdőgyulladást kapott, és egy hónap múlva meghalt. Magát a beiktatás napját az 1933-ban ratifikált 20. alkotmánykiegészítés tette át január 20-ára, az eskütételt pedig déli 12 órára. A demokrata Franklin Delano Roosevelt így első megválasztásakor, 1933-ban még a márciusi, az 1937-es, második mandátuma kezdetén viszont már a korábbi dátumon lépett hivatalba.

Trump és a Biblia

Az esküt az alkotmány 35 szóban rögzített, és magyarul így hangzik: Én, (név) ünnepélyesen esküszöm, hogy az Egyesült Államok elnökének tisztét híven gyakorlom, és legjobb képességeim szerint fenntartom, óvom és megvédem az Egyesült Államok alkotmányát. Az „esküszöm” szót 1853-ban Franklin Pierce helyettesítette először a „fogadom” kifejezéssel, azóta mindkettő elfogadott. Az eskü elmondása alatt a hivatalba lépő elnök a jobb kezét a magasba emeli, és a balt a Bibliára helyezi, s az is a hagyomány része, hogy az alkotmányban rögzített szöveghez még hozzáteszi: „Isten engem úgy segéljen!”. 

Az első alkalommal még volt némi kavarodás, mire előkerítettek egy szabadkőműves Bibliát, ami logikusnak tűnt, hiszen George Washington maga is szabadkőműves volt.

 Az elnökök általában családi Bibliát használtak, amit Jimmy Carter 1977-ben azzal egészített ki, hogy a pulpitusra helyezte azt, amire annak idején Washington tette a kezét. Barack Obama mindkét alkalommal Abraham Lincoln Bibliájára tette le az esküt, ahogyan első alkalommal Donald Trump is. Az USA történetében még nem volt magát ateistának valló elnök, és csak ketten akadtak, akik a beiktatásuknál nem használtak Bibliát. 1901-ben, Theodore Roosevelt talán a sietség miatt hagyta ki ezt az elemet, míg 1825-ben John Quincy Adams szándékosan, mert úgy vélte, a gesztussal sértené az állam és az egyház különválasztásának elvét, ezért egy törvénykönyvvel helyettesítette.

Az 1799-ben elhunyt Washingtonról elnevezett új, állandó fővárosban első alkalommal, 1801-ben Thomas Jefferson tette le a hivatali esküt. (Elődje, az USA második elnöke, John Adams még az akkori ideiglenes fővárosban, Philadelphiában cselekedte ugyanezt 1797-ben.) A törvényhozás, a Capitolium keletre – a Kongresszusi Könyvtárra és a legfelső bíróságra – néző teraszán és lépcsőjén először 1829-ben Andrew Jacksont iktatták be. A ceremónia 1981-ben, Ronald Reagan első mandátumával költözött át a Lincoln Emlékműig tartó hatalmas parkra (National Mall) néző, átellenes, nyugati oldalra.

Beiktatási bál botránnyal

A beiktatást követő bálok hagyománya onnan ered, hogy George Washingtont a barátai meghívták, hogy ugorjon be egy táncos rendezvényre, ahol az ország első elnöke a feleségével rövid menüettet lejtett. 1829-ben Andrew Jackson a Fehér Házat nyitotta meg az őt ünneplő híveinek, akik azonban annyira berúgtak a rendelkezésre álló ingyenalkoholtól, hogy törni-zúzni kezdtek, az elnök pedig az egyik oldalajtón menekült el, és a virginiai Alexandriában, egy szállodában töltötte az éjszakát. A bálokat ettől kezdve külső helyszíneken tartották, egyre többet, egyre több vendéggel, míg a puritán presbiteriánus Woodrow Wilson – aki utálta a táncot és a mulatozást – 1913-ban le nem fújta a szinte koronázási ünnepséggé fajuló eseményt.
Utána az alkoholtilalom, a nagy gazdasági világválság, majd a második világháború fogta vissza az elnököket, akik inkább jótékonysági estélyeket szerveztek. A pompa Harry Truman 1949-es beiktatásával tért vissza, majd a bálok politikai támogatást gyűjtő, időnként rongyrázó eseményekké váltak. A kivétel ismét Carter volt, aki csak koncerteket rendezett a híveinek. A legtöbb, 14 hivatalos beiktatási bált Clinton tartott 1997-ben, míg a legszemérmetlenebbül Trump gyűjtötte a pénzt 2017-ben. A hivatalos bálok belépőiért fizetőknek garantálják, hogy azokon az elnöki házaspár is megjelenik, akikre vethetnek néhány pillantást, fényképezkedhetnek velük, és még táncolni is láthatják őket. (hvg, Tlx, Portf.)