Egyre több amerikai állami szerv folytat műveleteket fedett ügynökökkel

A napilap szerint korábban elsősorban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) alkalmazott beépített ügynököket, de a módszer a 2001. szeptember 11. utáni, terrorfenyegetéssel terhelt világban a szövetségi kormánynak gyakorlatilag minden szegletében elterjedt. Sok művelet célja ugyanakkor nem a terrorelhárítás, hanem az olyan bűncselekmények kiküszöbölése, mint a személyi adatok ellopása, az online csalás, a kábítószer- vagy az emberkereskedelem. De használják a módszert hagyományos bűnügyek felgöngyölítésére is.    A Legfelsőbb Bíróság rendőrsége áltüntetők alkalmazásával igyekszik kiszűrni a bajkeverőket egy-egy vitatott ítélet kihirdetésénél, az adóhatóság (IRS) világszerte az adócsalókra vadászik ezzel az eszközzel, a mezőgazdasági minisztérium mintegy 100 ügynöke élelmiszerutalványra jogosult rászorulónak adja ki magát, hogy a jogszabályokat kijátszó üzlettulajdonosokat buktasson le. Az űrkutatási hivatal (NASA) a műszaki titkok ellopását próbálja meggátolni ezzel az eszközzel, a kisvállalkozásokat támogató hivatal (SBA) az állami támogatások jogosulatlan felhasználóit szűri ki, az energiaügyi minisztérium pedig a nukleáris anyagok szállítását biztosítja így.    A fedett műveletek lehetőséget nyitnak a más eszközökkel nehezen hozzáférhető bizonyítékok beszerzésére, ugyanakkor aggályokat támasztanak a polgári jogok tiszteletben tartásával és a gyanútlan célpontok lépre csalásával, valamint más esetleges visszaélésekkel kapcsolatban.    Több nyilvánosságra került ügy nyomán kiderült, hogy a műveletek törvényi felügyelete és szabályozása nem megfelelő. Az Alkohol-, Dohány-, Lőfegyver- és Robbanóanyag-ügyi Iroda (ATF) Fast and Furious fedőnevű akciója során például a saját kelepcéjébe esett. A szervezet munkatársai 2009 és 2010 folyamán megpróbálták beépüléssel és a bűnözők félrevezetésével nyomon követni, hogyan jutnak fegyverek az Egyesült Államokból mexikói drogbárókhoz. Az ATF által csaléteknek használt "árunak" azonban nyoma veszett.    A kudarcot követően az igazságügyi minisztérium új irányelveket adott ki, amelyek értelmében a műveleteket engedélyező ügyészeknek mérlegelniük kell, hogy vajon az akciónak van-e világosan meghatározott célja, hogy annak célpontjai valóban kártékony bűnözők-e, és hogy egyáltalán szükség van-e annak végrehajtására.     A pénzügyminisztériumnál ennél lazábbak a szabályok. Ott a fedett alkalmazott például kiadhatja magát ügyvédnek, orvosnak, lelkésznek vagy akár újságírónak is.     A The New York Times úgy tudja, hogy az igazságügyi minisztériumnál csaknem hét éven át nem ülésezett az a bizottság, amelynek az ATF felügyeletét kellett volna ellátnia. A tárca főellenőre azt is megállapította, hogy az ATF-nél a fegyverekhez hasonlóan 127 millió dollár értékű dohányárunak is nyoma veszett. Az egyik titkos ügynök, aki a dohányipar belső titkait volt hivatott kiszimatolni, 5 millió dollárt kapott "üzleti kiadásokra". (Az ATF 2004-ben felhatalmazást kapott arra, hogy a titkos műveletek során lefoglalt pénzt visszaforgassa a nyomozásba.)    A pénzügyi tárcánál egy 2012-es revíziós jelentés szerint négy és fél évbe telt annak összesítése, hogy végül is mennyit költöttek el titkos akciókra.    Előfordult olyan eset is, hogy a különböző szervek ügynökei egymás munkáját zavarták. A kábítószer-ellenes hatóság (DEA) például atlantai gyanúsítottak lehallgatásakor jött rá arra, hogy az általa megfigyelt bandába a bevándorlási és vámügyi hatóság (ICE) emberei is megpróbáltak beépülni. A képletet tovább bonyolította, hogy az ügyben érdekelt volt az FBI és a New York-i rendőrség (NYPD) is.    Az eset óta javítottak a bűnüldöző szervek közötti információcserén, de a probléma beavatottak szerint ezek után sem oldódott meg.    Mivel az érintett szervek nem hajlandók közölni, hogy hány ügynökük milyen költségvetésből milyen ügyeket tárt fel, a módszer hatékonyságát lehetetlen megítélni. A titkosított számadatokat nem teszik hozzáférhetővé a nyilvános költségvetési dokumentumokban, és a lap szerint még az igazságügyi minisztérium is bizonytalan az általa foglalkoztatott fedett ügynökök számát illetően.    Bűnüldöző szervek volt és jelenlegi tisztségviselői szerint ezrével lehetnek ilyen ügynökök, számukat több hivatalnál felduzzasztották az elmúlt évek során. A lapnak a belbiztonsági minisztériumból származó értesülése szerint csak annál a tárcánál évi 100 millió dollárt költenek fedett műveletekre. Mivel az FBI-nak és más szerveknek is számos ügynökük van, a The New York Times arra a következtetésre jutott, hogy a költségek évi több százmillió dollárra rúghatnak.    A lap szerint a hadseregnek és a fegyveres erők nyomozati szerveinek legalább annyi ügynöke működik az Egyesült Államokban, mint az FBI-nak.