Egy norvég bűnöző arra kéri a bíróságot, hogy nyilvánítsa emberi jognak a hozzáférést a közösségi médiához

A kérelmet benyújtó férfit tavaly 13 hónap börtönbüntetésre ítélték, mert molesztált egy kiskorút, és 2 évre eltiltották a Snapchat közösségi oldal használatától, mert azon keresztül lépett kapcsolatba fiatal fiúkkal.

A bíróság csütörtökön tárgyalja a beadványt, a férfi ügyvédei pedig azzal érvelnek, hogy amennyiben megfosztják közösségimédia-fiókjától, az sértené az emberi jogok európai egyezményét.

„Az ügy fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az állam milyen mértékben korlátozhatja a közösségi oldalakhoz való hozzáférést, melyek jelentős eszközei a véleménynyilvánítás szabadságának és a társadalmi kapcsolatok fenntartásának” – mondta John Christian Elden védőügyvéd.

Az elítélt férfi kérelmét tavaly novemberben már elutasította a norvég fellebbviteli bíróság, azzal érvelve hogy a tilalmat "arányosan mérlegete ahhoz a tényhez képest, hogy az alperes a Snapchat alkalmazást a gyermekek szexuális kizsákmányolására használta". Indoklásában a fellebbviteli bíróság még azt is hozzátette, hogy a férfinak továbbra is joga van más közösségimédia-felületeket használni.

Ha a legfelsőbb bíróság is helybenhagyja a döntést, az elítélt még utolsó jogorvoslatként az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulhat.

Februárban a norvég bíróság elutasította a 2011-ben 77 embert meggyilkoló Anders Breivik beadványát, amelyet magánzárkás büntetésének enyhítése végett indított, mivel véleménye szerint elszigeteltsége sérti emberi jogait. Az igazságügyi minisztérium jogászai szerint Breivik az általa jelentett biztonsági fenyegetés miatt továbbra sem engedhető a többi elítélt közelébe.

A Snapchat 2023 második felében több mint 343 ezer fiókot tiltott le gyermekek szexuális kizsákmányolása miatt, ebből 879-et Norvégiában, de az nem tudható hogy ezek közül hányat tiltottak le véglegesen.

Februárban az Egyesült Államok Kongresszusában vonták kérdőre a közösségimédia-cégek vezetőit az amerikai gyerekek szexuális kiszolgáltatása miatt. A szenátusi meghallgatásra a Facebook, az Instagram, a TikTok, az X, a Snapchat és a Discord közösségi médiumokat üzemeltető vállalat vezérigazgatóit idézték be. A meghallgatáson republikánus és demokrata szenátorok egyaránt kérdéseket tettek fel a közösségi médiumok vezetőinek gyerekek internetes platformokon tapasztalható szexuális kizsákmányolásáról, illetve a gyermekek védelmében tett lépéseikről, ami időnként éles szóváltásokhoz vezetett.