Egy hónap múlva döntenek az észtek

Tallin. Heves vita várható Észtországban a szeptemberi népszavazás előtt, miután a befolyásos ellenzéki Centrumpárt hét végi kongresszusán az európai uniós csatlakozás ellen foglalt állást.

Az EU-tagjelölt Észtországban szeptember 14-én, Lettországban pedig egy héttel később tartanak népszavazást a csatlakozásról. A 101 fős észt törvényhozásban 28 képviselői hellyel rendelkező Centrumpárt vasárnapi tartui kongresszusán 341 küldött szavazott az európai uniós tagság ellen, 235 támogató szavazat ellenében, míg 227 küldött arra adta le voksát, hogy a párt ne foglaljon állást a kérdésben.

A párt vezetője, a befolyásos politikusként számon tartott Edgar Savisaar a semleges álláspontot szorgalmazta, ugyanakkor beszédében párhuzamot vont az Európai Unió és a központosított Szovjetunió között. Arnold Rüütel államfő és a kormánypártok képviselői élesen bírálták a Centrumpárt hét végi állásfoglalását. Az elnök kijelentette: tiszteletben tartja a párt döntését, de meggyőződése, hogy az 1,4 millió lakosú ország számára az unió a legjobb választás.

Ha az EU támogatói nem esnek pánikba és nem követnek el végzetes hibát, a népszavazás eredménye még mindig kedvező lehet - idézte az államfő szavait az AFP francia hírügynökség.

Egy júliusi közvélemény-kutatás szerint az észtek 62 százaléka mondana igent és 38 százalékuk nemet a csatlakozási népszavazáson. Ám a megadott hibahatárokból arra is következtetni lehet, hogy a népszavazást korántsem lehet lefutott játszmának tekinteni. Eiki Berg, a Tartui Egyetem kutatója szerint a szkepticizmus széles körben elterjedt az országban a piacgazdaságra való nehézkes áttérésnek köszönhetően, illetve azért, mert a politikai kultúra még meszsze áll a érett demokráciáktól.

Egy észt politológus, Kaido Jaanson szerint viszont Észtország jelenlegi fejlődése pillanatnyilag túl gyors, a társadalom néhány rétege, különösképpen az idősek nem tudnak alkalmazkodni a piacgazdasághoz. Ám azt is hozzátette, hogy az uniós tagság stabilizáló erőként hat majd a gazdaságra.

Észtország egyébként egyike a legjobban felkészült csatlakozó államoknak. Az Unióba irányuló kereskedelme, a lakosság számához viszonyított külföldi tőkebefektetés aránya Közép- és Kelet-Európában az egyik legmagasabb.

Csitultak a kisebbségekkel (leginkább az orosz kisebbséggel) való bánásmód miatti aggódó hangok, habár az Európai Bizottság szerint az egyenlőséget biztosító törvénykezésben és a munka törvénykönyvével kapcsolatban további lépések szükségesek.

Észtország jelenlegi, évi 5.8 százalékos GDP növekedésével a uniós tagjelölt országok között az élen jár. Egyes remények szerint az uniós tagság Észtországot Észak-Európa tranzit-központjává teheti, Tallin jelentős regionális kikötővárossá válhat – hiszen ide érkeznek az Oroszországból, a balti államokból és a Finnországból induló szállítmányok. Észtországot különben is erős szálak kötik az uniós tag Finnországhoz.

Marko Mihkelson, az Orosz Tanulmányok Balti Központjának igazgatója szerint az észtek tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy országuk mindig is a kelet és a nyugat határán helyezkedett el, ám úgy vélik: hagyományaik a nyugati civilizációhoz kötik őket. A környezetvédő Ahto Oja szerint tévútra vezet az a gondolkodás, hogy Észtország éppen csak elhagyva egy nagy blokkot – a Szovjetuniót – rögtön egy másik blokkhoz, az Európai Unióhoz csatlakozik. „A kettő között ugyanis létezik egy alapvető ideológiai különbség: az Unió szabad közösség, nem diktatúra.” Az Unió és a NATO biztonsági szempontból ernyőt tart majd Észtország fölé. „Számunkra a legfontosabb az, hogy többé ne szoruljunk két nagyhatalom közé, mint a töltelék a szendvicsben” – nyilatkozta.

Az oroszok Észtország 1,45 milliós lakosságának 30 százalékát teszik ki. A fővárosban, Tallinban a nem-észtek, vagyis az oroszok aránya az 50 százalékot is eléri. Berg úgy véli, hogy az uniós tagság Észtország és Oroszország kapcsolatára is jó hatással lesz. Az orosz nemzetiségű Nyikolaj Meinert szerint azonban a balti államban csak kevés embernek van alapos ismerete az EU-ról. „A legtöbbjük alig tudja, mivel jár majd a tagság.” Berg szerint az uniós tagságot ellenzők leginkább „a közösségi szuveneritás és a egyenlőtlen bánásmód” miatt aggódnak.

A Finn Gazdasági és és Politikai Tanulmányok központja (EVA) által megrendelt tanulmány úgy találta, hogy az uniós csatlakozás támogatottsága erősebb a nem-észtek körében, sokuk azt reméli, hogy a csatlakozás stabilizálja majd szociális helyzetüket is. Oja elismeri, hogy a verseny élesebbé válik az EU-ban, ám azt is hozzáteszi: ez igencsak megkeserítheti néhány kisvállalkozás életét. Ám az észt mezőgazdaság képes a túlélésre kiemelt agrártámogatás nélkül is – mondja. (BBC, MTI, ú)