Dánia is igényt tart az Északi-sarkra

Martin Lidegaard földrajzi tényre alapozza, hogy Dánia jogot formál az Északi-sarkvidékre: Grönlandot - amely dán terület - kontinentális talapzat köti össze az Északi-tenger fenekén a pólussal. 

Az Arktiszt övező öt országból - Dánia, Kanada, Oroszország, Norvégia és az Egyesült Államok  - eddig az utóbbi kettő még nem tudatta, hogy igényt tartana a pólus 895 ezer négyzetkilométeres vidékére. 2008-ban az öt ország megegyezett abban, hogy a területről döntsön az ENSZ, ha pedig viták merülnének fel, azt az érintett államok egymással, kétoldalúan rendezzék. 

Becslések szerint az Arktisz alatt rejtőzik a Föld eddig még fel nem fedezett kőolajkészletének 13 százaléka, az érintetlen földgázkincsnek pedig a 30 százaléka. A Föld légkörének általános felmelegedése következtében a sarkvidék jégburka vékonyodik, aminek révén könnyebbé válik az energiahordozók felszínre hozatala, emellett pedig új hajózási útvonalak is megnyílhatnak a jégtakaró zsugorodása miatt. 

Lidegaard - az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva - azt mondta, hogy nem számít gyors ENSZ-döntésre. Ugyanakkor Dánia szempontjából történelmi mérföldkőnek minősítette a jogi kérelem beadását. "Miután az ENSZ-bizottság tudományos adatokra alapozva meghozza döntését, megkezdődik a politikai egyeztetés, amely jó ideig eltart majd. Csak évtizedek múlva lesz végleges megállapodás" - jövendölte a dán külügyminiszter.