Csillapodott a válsághangulat idén az EU-ban, de maradtak még komoly nézetkülönbségek

Az uniós politika napirendjét mindenekelőtt a tervezett brit kilépés és a bevándorlási válság kérdései uralták 2017-ben Brüsszelben és a tagállamok fővárosaiban egyaránt.
   

A tavalyi Brexit-referendumot követően London március 29-én küldte meg az értesítést a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, hivatalosan elindítva az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot, melynek során a "huszonhetek" ragaszkodtak a "szakaszos megközelítéshez". Ez azt jelenti, hogy kizárólag akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások a felek jövőbeli kapcsolatrendszeréről, ha megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépés legfőbb kérdéseiről, az állampolgárok jogairól, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közötti határellenőrzésről.
   

A kiválási tárgyalások június 19-én kezdődtek meg, közel egy évvel a brit népszavazás után, a vitás kérdésekben azonban hosszú időn át nem sikerült egyetértésre jutnia a két oldalnak. Az egyeztetések hónapokon át az összeomlás szélén álltak, az áttörés egészen december közepéig váratott magára, amikor is a bennmaradó országok végül jóváhagyták a második szakaszról, valamint a szigetország által javasolt átmeneti időszakról szóló tárgyalások megindítását. Az Európai Bizottság jövő októberre szeretné véglegesíteni a kiválási egyezményt, amelynek a brüsszeli tervek szerint 2020 végéig tartó átmeneti időszakra vonatkozó megállapodás is a része lenne.
   

Októberben döntés született a Londonban működő, a Brexit miatt azonban költözni kényszerülő két uniós ügynökség új székhelyéről: az Európai Gyógyszerügynökséget Amszterdamba, az Európai Bankhatóságot pedig Párizsba fogják költöztetni. Noha a versenybe a tagországok nagy többsége beszállt, megfigyelői értékelések szerint eddig sikerült megőrizni a "huszonhetek" egységét a Brexit-tárgyalásokon, viszont a közös front valódi próbája csak ezután következik.
   

Más területeken már közel sem volt ilyen nagy az összhang a bennmaradó uniós államok között. Bár a migrációs válság idén jelentősen enyhült a korábbi évekhez képest, számottevően mérséklődött és át is alakult az Európába irányuló bevándorlóáradat, az EU-ban még mindig éles vita folyik a helyzet kezeléséről. A legmegosztóbb kérdés a dublini menekültügyi rendszer reformja, a tagállamok egy része és az Európai Parlament ugyanis látszólag ragaszkodik a kötelező uniós kvótarendszerhez, más országok - köztük Magyarország - viszont ezt határozottan elutasítják, s az álláspontok szakértők szerint az utóbbi hónapokban sem közeledtek, annak ellenére sem, hogy az Európai Bíróság szeptemberben elutasította a menedékkérők elosztását célzó mechanizmus elleni magyar és szlovák keresetet.
   

Komoly feszültséget okoztak emellett a jogállamiság lengyelországi és magyarországi helyzetét érő uniós bírálatok.
   

Az Európai Parlament májusban, illetve novemberben olyan határozatot fogadott el, miszerint elkezdik előkészíteni Magyarországgal és Lengyelországgal szemben is az EU-alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, mondván, az elmúlt évek fejleményei az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázatát hordozzák magukban mindkét országban. A sajtóhírek szerint Magyarország esetében ősszel juthat majd el a folyamat az eljárás tényleges megindításáig, Lengyelországgal szemben azonban az Európai Bizottság - az EP elé vágva - decemberben aktiválta az "atomfegyverként" is emlegetett, eddig példa nélküli eljárást a vitatott igazságügyi reform miatt.
   

Több, az Európai Uniót is érintő válság továbbra sem oldódott meg, a kontinensnek olyan kihívásokkal kellett szembenéznie 2017-ben, mint a terrorizmus, az ukrán és a szíriai geopolitikai helyzet, vagy például az amerikai politika irányváltása Donald Trump elnökválasztási győzelme után.
   

Az elemzők mindeközben a pozitív fejlemények között tartják számon a gazdasági bővülés erősödését, a munkanélküliség csökkenését Európában, valamint a populista erők térnyerésének megfékezését a hollandiai, a franciaországi és a németországi választásokon.