Csehországban bevezetik a közvetlen államfőválasztást

Csehország ezzel az Európai Unió 27 tagállamának 20 köztársasága közül a tizenharmadik, amelyben közvetlen államfőválasztás van. Hét köztársaságban a parlamenté ez a jog, míg a további hét tagállam monarchia.

A most jóváhagyott elképzelés szerint a választás kétfordulós lesz, hasonlóan a szenátusi választásokhoz. Az a jelölt, aki már az első körben megszerzi a szavazatok több mint ötven százalékát, államfő lesz. Az első forduló után két hét múlva megtartandó második körbe jutott két jelölt közül pedig az nyer, aki egyszerű többséget szerez.

Az államfőjelölt állításához minden cseh állampolgárnak joga lesz. Ennek feltétele egy petíció legalább 50 ezer támogatóval. Ugyanakkor saját jelöltet állíthat legalább 20 képviselő vagy legalább tíz szenátor is. Az elnökválasztást a szenátus elnöke hirdeti ki legkésőbb kilencven nappal az esemény előtt.

"Az önálló Cseh Köztársaság megalakulása óta (1993) ez a legnagyobb alkotmányos változás a cseh jogrendszerben" - jegyezte meg Jiří Pospíšil, igazságügyi miniszter.

Bár az alkotmánymódosítást, amely október 1-jén lép életbe, alkotmányos többséggel (háromötöd) fogadták el, a vita nagyon éles volt. Csehországban a parlament általi elnökválasztás ugyanis hagyomány. Az elődnek számító Csehszlovákia 1918-as megalakulása óta eddig minden államfőt a törvényhozás választott meg, s tény az is, hogy a hivatalnak mindig nagy társadalmi tekintélye volt, beleértve a szocialista évtizedeket is. A közvetlen elnökválasztás bevezetését ellenzőknek ez volt az egyik legfőbb érve.

Helyi megfigyelők szerint azonban maguk a pártok sem igen erőltették a változást, mert általános a vélemény, hogy a  parlamenti államfőválasztás a pártok számára jóval nagyobb kulisszák mögötti egyezkedési teret biztosít, mint a közvetlen elnökválasztás. Václav Klaus jelenlegi köztársasági elnök, akinek második öt éves mandátuma 2013 március 7-én jár le, korábban "végzetes hibának" minősítette a közvetlen elnökválasztás bevezetését.

A legutóbbi államfőválasztások botrányos lefolyása és háttere azonban olyan társadalmi nyomást eredményezett a közvetlen elnökválasztás bevezetésére, hogy azt már a pártok sem tudták presztízsveszteség nélkül figyelmen kívül hagyni, s a téma Petr Nečas kormányának programjába is bekerült.

Nagy viták voltak arról, hogy milyen legyen a közvetlenül megválasztott elnök jogköre. Ezek végül is lényegesen nem módosultak. Nyilvánvaló, hogy Csehország továbbra is parlamenti demokrácia marad, s nem lesz elnöki köztársaság, ahogy azt néhányan tudni vélték. Egyes körök az elnökválasztás kapcsán a szenátus jogköreit is megerősítették volna, de ez végül is nem került napirendre.

Az alkotmánymódosítás szélesíti azon okok sorát, amelyek miatt az elnök visszahívható. Ha például az alkotmánybíróság arra a következtetésre jutna, hogy az elnök durván megsértette az alkotmányt, az elnököt megfoszthatják hivatalától. Az elnök elleni eljárást az alkotmánybíróságon a képviselőház és a szenátus is kezdeményezheti alkotmányos többséggel. Jelenleg ilyen jogköre csak a szenátusnak van, s az államfő csak hazaárulásért vonható felelősségre.

Ugyanakkor módosul az elnöki jogkör is. A kegyelmi kérvényekről az elnök eddig egyedül döntött, a jövőben döntését a kormányfőnek vagy az általa megbízott miniszternek is alá kell írnia.

Az államfő eddig életfogytiglani mentességet élvezett a hivatali ideje alatt elkövetett esetleges bűncselekményekért, ez a jövőben kizárólag a mandátum idejére korlátozódik.

Václav Klaus utódját 2013 elején tehát már közvetlenül a lakosság fogja megválasztani. Választójoga minden 18 éven felüli cseh állampolgárnak van. Hivatalos jelöltek természetesen még nincsenek, de előzetesen eddig összesen majdnem egy tucat személy neve merült fel.

A TOP 09 párt bejelentette, hogy elnökét, Karel Schwarzenberg külügyminisztert indítja, a Polgári Demokratikus Pártban (ODS) Miroslava Nemcová képviselőházi elnök, valamint Přemysl Sobotka, a szenátus volt elnökének neve merült fel. Az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) Jan Švejnar gazdasági szakértőt tervezi indítani, aki néhány éve Klausszal szemben maradt szoros küzdelemben alul. Két volt miniszterelnök - Miloš Zeman és Jan Fischer - is jelezte, hogy indulni készülnek a közvetlen elnökválasztáson. Felmérések azt jelzik, hogy a jövőbeni elnökjelöltek közül jelenleg Jan Švejnar és Jan Fischer a legnépszerűbbek a lakosság körében.