Cseh lap: magyarok vére szárad Konyev kezén, ne legyen szobra Prágában!

 

Az újság ezt egyebek között azzal indokolta, hogy Konyev marsall a Varsói Szerződés haderejének főparancsnokaként személyesen irányította az 1956-os magyar forradalom katonai leverését. A szobrot 1980 májusában állították fel a cseh főváros Dejvice negyedében annak emlékére, hogy a Konyev parancsnoksága alatt álló szovjet katonai egységek 1945. május 9-én felszabadították Prágát.     A Lidové Noviny elismeri a felszabadítás tényét, de emlékeztet, hogy a Vörös Hadsereg mindjárt Prágába érkezése után a csehszlovák állampolgárok százait - orosz és ukrán emigránsokat - a gulágokra hurcolta el.    Annak, miért nem helyes, hogy a szovjet hadvezérnek köztéri szobra legyen Prágában, a lap szerint két komoly oka van. Az első ok hazai: Konyev kíséretében 1968 tavaszán szovjet hírszerzők tucatjai érkeztek Csehszlovákiába, akik értékes adatokat gyűjtöttek az ország tervezett megszállásához.    "Van itt azonban még egy, sokkal súlyosabb ok. Ivan Sztyepanovics Konyev volt a parancsnoka 1956-ban azoknak a szovjet katonáknak, akiknek a tankjai vérbe fojtották a kommunistaellenes felkelést Magyarországon. A prágai parkban tehát már 33 éve olyan ember integet nekünk baljával, aki közvetlenül is felelős mintegy 2500 magyar állampolgár haláláért" - írja a konzervatív cseh újság.    Nyilvánvaló, hogy a szobor egy más korban készült, amelynek értékeivel ma nem értünk egyet. Konyev marsall szobra is a múlt, nem pedig a ma értékeit testesíti meg, ezért nem a prágai köztéren, hanem a múzeumban a helye - írja Jan Dražan, a Lidové Noviny főszerkesztő-helyettese.