Castro halála sem hozza el a szabadságot

„Ez a szívemben lévő legnagyobb fájdalom” – írta az EFE spanyol hírügynökséghez eljuttatott közleményében Ramón Saúl Sánchez, a kubai menekülteket segítő Demokrácia Mozgalom (Movimiento Democracia) vezetője.Úgy fogalmazott, szerette volna kijelenteni, hogy a „zsarnok halála a nép szabadsága”, de ebben az esetben ez nem igaz. Castróék ugyanis bebiztosították hatalmon maradásukat – Fidelt öccse, Raúl követte a hatalomban. A megkésett halál Ramón Saúl Sánchez szerint, ha Fidel Castro akkor halt volna meg, amikor még ő vezette az országot, kibontakozhatott volna Kubában egy szabadságot követelő forradalom, de így, hogy Raúl Castro kormányoz, az idősebb fivér halálának nem lesz akkora hatása.A Demokrácia Mozgalom vezetője számára Fidel Castro jelképe a terrornak, amely hat évtizede gyötri Kubát és a félelmet, a fájdalmat, a börtönöket és azokat a tutajokat juttatja az emberek eszébe, amelyekkel oly sokan menekülni próbáltak a szigetről.Némileg derűlátóbb véleményt fogalmaztak meg az Egyesült Államok képviselőházának floridai kubai–amerikai tagjai Fidel Castro halálhíre hallatán.„Évtizedeken át tartó elnyomás után a zsarnok halott, és végre új fejezet kezdődhet Kuba és az ország népe számára, és eljöhet a szabadság és a demokrácia kora” – írta közleményében Ileana Ros-Lehtinen republikánus politikus. A rangidős floridai képviselő hozzátette viszont: sajnálja, hogy Raúl Castro továbbra is elnyomja a kubaiakat. „Itt az ideje bezárni a gulágokat, szabad választásokat tartani, szabadon engedni a politikai foglyokat és visszaállítani a demokráciát Kubában” – írta végezetül több társa nevében is Ileana Ros-Lehtinen, akit 1989-ben első kubai-amerikaiként választottak be a szövetségi törvényhozás alsóházába. Az Egyesült Államokba menekült kubaiak többsége örömmel fogadta a politikus halálhírét, Miamiban sokan vonultak az utcára, kubai zászlókat lengettek, örömmámorban úszva táncoltak, fazekakkal és serpenyőkkel doboltak.