Cameron közzétette adóbevallásait

London/Párizs/Reykjavik/ Pana-maváros. Ígéretének megfele-lően közzétette a legutóbbi hat évben benyújtott adóbe-vallásait a brit kormányfő, igyekezve véget vetni az offshore-botrány kirobbanása után az ő személyes pénzügyeivel kapcsolatban felmerült találgatásoknak.

David Cameron az első brit miniszterelnök, aki feltárta a közvélemény előtt adópapírjait. A The Sunday Times című brit lap kommentárja szerint a kormányfő nagy valószínűséggel precedenst teremtett, amelyet a jövőben várhatóan minden miniszterelnöknek és pártvezetőnek követnie kell majd.

Az adóbevallásokból, amelyeket hivatalosan a Downing Street tett közzé tegnap hajnalban, kiderül, hogy Cameron teljes jövedelme a 2014-2015-ös pénzügyi évben valamivel meghaladta a 200 ezer fontot, és a kormányfő 76 ezer font jövedelemadót fizetett. Jövedelmének legnagyobb részét abban az évben a 140 522 fontos miniszterelnöki fizetés tette ki, és ehhez járult csaknem 47 ezer font a divatos londoni Notting Hill kerületben lévő családi ház kiadásából. Ennek a háznak a fele van Cameron nevén, így a bérleti díjból származó családi bevétel felét is az ő adóbevallása tartalmazza.

Cameron már korábban felfedte, hogy édesapja, Ian Cameron 2010-ben bekövetkezett halála után 300 ezer fontot örökölt, ám az ismertetett adóbevallásokból kiderül az is, hogy 2011-ben édesanyja még 200 ezer fontot adott neki, ezzel ellentételezve, hogy a szülők családi házából Ian Cameronra jutó tulajdonrészt David Cameron bátyja, Alexander Cameron örökölte.

A részletes adóelszámolásokból kiderül ugyanakkor, hogy e 200 ezer font után David Cameronnak nem kellett örökösödési adót fizetnie, mivel ez a pénz hivatalosan az édesanyjától származó ajándéknak minősült. Az adópapírokban szerepel emellett, hogy mielőtt 2010-ben miniszterelnök lett volna, Cameron eladta 140 ezer fontnyi részvénybefektetését, benne azt a több mint 31 ezer font értékű részvénycsomagot, amelyet édesapja offshore cégében vásárolt 1997-ben.

Vizsgálat a banknál

Házkutatást tartottak a francia hatóságok a Société Générale, az egyik legnagyobb francia bank irodáiban, miután a panamai offshore-botrányban nyilvánosságra került dokumentumok szerint a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda közreműködésével közel ezer offshore céget alapított a francia pénzintézet. A Le Monde című napilap azt állította, hogy a Société Générale a negyedik bank a HSBC, az UBS és a Crédit Suisse után, amely a leggyakrabban vette igénybe ügyfelei bankszámlái számára a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda szolgáltatásait.

Választásokat követelnek

Az izlandiak ismét nagy számban gyűltek össze szombaton a parlament épülete előtt, hogy „azonnali választásokat” követeljenek és a nemzetközi offshore-botrányban két minisztere révén is érintett új kormány távozását szorgalmazzák. Az utca nyomása váltotta ki Sigmundur David Gunnlaugsson miniszterelnök „ideiglenes félreállását”, miután kiderült, a Mossack Fonseca irodából kiszivárgott iratok szerint Gunnlaugsson egy, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégben tartotta vagyonát, anélkül, hogy arról számot adott volna képviselővé választásakor.

A Vöröskereszt mint álca

Tudta nélkül a Nemzetközi Vöröskereszt, az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) is részesült a Mossack-Fonseca panamai ügyvédi iroda offshore-cégeinek jövedelmeiből, legalábbis papíron – hívta fel rá a figyelmet tegnap a Le Monde című lap. A panamai gazdasági jog egyik kiskapuját kihasználva a Mossack-Fonsecának lehetősége volt rá, hogy a Vöröskereszt tudta és beleegyezése nélkül őt jelölje meg a körülbelül 500 offshore-cég pénzeit tisztára mosó Faith Foundation és Brotherhood Foundation (Hit, illetve Testvériség Alapítvány) kedvezményezettjeként. Eközben a Mossack-Fonseca ügyfelei anonim tulajdonosként élvezhették a névtelenség minden áldását.