Buszroncsok Berlinben a Brandenburgi kapunál

A vitatott alkotást pénteken állították fel a német főváros egyik jelképeként számon tartott Brandenburgi kapunál. A gyermekkora óta Németországban élő szíriai képzőművész, Manaf Halbouni munkáját egy 2015-ben készített sajtófotó inspirálta, amelyen a mesterlövészek elleni védekezésül orra állított buszroncsok láthatók. A művész a három buszból álló aleppói utcai barikád mását először Drezda belvárosában építette meg idén tavasszal.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"293956","attributes":{"alt":"","author":"Twitter","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az alkotás a szászországi tartományi fővárosban „részvétet és szolidaritást váltott ki, de jobboldali radikális támadások célpontja is lett” – emelte ki közleményében a berlini Maxim Gorkij Színház, amelynek szervezésében az installáció november 26-ig látható. A helyszín a kapu előtti Március 18. tér, amely a neve révén felidézi az 1848-as forradalom idején folytatott berlini utcai harcokat, és 1945-től az ország újraegyesítéséig akkori romos formájában szüntelenül a második világháborúra emlékeztetett – tették hozzá.    A tér rekonstrukciójával megszűnt a háborúra emlékeztető funkció, de Manaf Halbouni révén ismét megjelenik „a háború és a pusztítás jelenvalósága” a Brandenburgi kapunál – hangsúlyozták a közleményben. A Monument (Emlékmű) című művészeti projekt Drezdában a támogatás mellett heves bírálatokat is kapott, az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű drezdai központú mozgalom számos tüntetést szervezett ellene. Az installációt rendőröknek kellett őrizniük, hogy le ne döntsék, a város liberális párti (FDP) főpolgármesterét, Dirk Hilbertet pedig halálosan megfenyegették, amiért engedte felállítani. A műalkotás körüli viták a többi között arról szóltak, hogy kik állították fel az aleppói buszbarikádot. A Maxim Gorkij Színház közleményében hangsúlyozta, hogy civilek voltak. Vannak viszont arra utaló nyomok – főleg fényképek –, hogy egy iszlamista lázadó csoport építhette, amelyet Németországban terrorszervezetként tartanak számon.  Manaf Halbouni szerint ez a vita értelmetlen. Nem az a lényeg, hogy ki építette a barikádot, hanem az, hogy a civil lakosság védelmét szolgálta – mondta a művész a Der Tagesspiegel című berlini lapnak. Hozzátette, hogy munkája állásfoglalás a háború ellen, és míg a második világháborúban szinte teljesen megsemmisített, majd az utóbbi években csaknem teljesen helyreállított drezdai belvárosban az újjáépítés jelképe is volt, Berlinben egy újabb jelentésréteg rakódik rá, hiszen maga a város és az egykori berlini fal nyomvonalán álló Brandenburgi kapu is a megbékélés szimbóluma: a háborúban lerombolták, aztán egy fallal kettéválasztották, és végül újraegyesítették.