Bush nem szívesen beszél a háború költségeiről

Az előrenyomuló amerikai tengerészgyalogosoknak tegnap délelőtt több mint kétszáz iraki katona adta meg magát. A felvételen: egy teljesen kimerült irakit itatnak az amerikaiak. ČTK/AP-felvételBrüsszel. Bush elnök nem ismertette az amerikai adófizetőkkel, hogy mekkora költségek terhelik őket a háború miatt, ám még a legóvatosabb becslésekben is mintegy 100 milliárd dollárra rúgó kiadások szerepelnek. Akkor, ha a mostani háború az 1991-es Öböl-háború gyorsaságával vetekszik. Ez az összeg az amerikai nemzeti termék egy százaléka. Az Irak elleni támadás akkor kerülne ennyibe, ha gyorsan befejeződik. Ha viszont elhúzódó utcai harcok árán sikerülne csak Bagdadot elfoglalni, a költségek jóval magasabbak lennének. Szakértők szerint Irak újjáépítése – amit a közel-keleti stabilitás fenntartása érdekében tíz éven át kellene folytatni – a költségeket az egekbe, 1,6 billió dolláros szintre tolhatja fel. Mindez csak Amerika számlája, a briteket terhelő kiadások nélkül. Az angol pénzügyminisztérium, akárcsak a Fehér Ház, nem nyilatkozik arról, hogy mekkora összeget kell még fordítani a háborúra a már megajánlott 1,75 milliárd fontos alapon felül. (Egyes szakértői számítások szerint a brit adófizetőket 3–3,5 milliárd font terhelheti majd.)

Pontos kormányzati számítások hiányában adatokkal csak az amerikai kongresszus republikánusok vezette Költségvetési Hivatala, illetve a képviselőház demokrata párti költségvetési bizottsága szolgál. Jóllehet eltérő pártérdekeket képvisel e két intézmény, a terheket azonos méretűre, 44 és 60 milliárd dollár körülire becsülik, nem számítva az esetleges megszállás és az újjáépítés terheit. Ezek az adatok 30–60 napig tartó háború feltételezésére alapozódnak. A kongresszusi elemzések egy szárazföldi összecsapás forgatókönyvéből, abból indulnak ki, hogy szemben az 1991-es kuvaiti hadművelettel (amely a légitámadások beindítása után 11 nappal befejeződött), a mostani sokkal hosszabb ideig tarthat. Ugyan a most mozgósított haderő is kevesebb, mint az akkori 540 ezres katonaság volt, és az iraki hadsereg mostani mérete is fele akkora az 1991-évinek, ám akkor a szövetségesek nem akarták elfoglalni Bagdadot. Az iraki rezsim megdöntésének szándéka ellenállást szíthat és a háború elhúzódásával is járhat. A terheket akkoriban Kuvait, Szaúd-Arábia, Németország és Japán is állta, most viszont Amerikát terhelik csak a költségek. A háború befejeződése után a becslések szerint 200 ezer katona szállná meg Irakot, az ő fenntartási költségeiket is hozzászámítva, a terhek évente további 12–48 milliárd dollár között mozoghatnak a kongresszus költségvetési hivatala szerint. A Yale egyetem egyik közgazdásza szerint a megszállás terheit öt éven át, de rossz esetben akár két évtizeden át is fizetni kell. William Norhaus ilyen alapon 75 és 500 milliárd dollárra teszi a költségeket, amibe az újjáépítés, az esetleges vegyi- és biológiai fegyvermentesítés terhe nincsen belekalkulálva. (Az USA mai pénzben számítva 450 milliárd dollárt fordított a Marshall-tervre, Németország második világháború utáni talpra állítására.) Mindezek a számítások nem foglalják magukban a szövetségeseknek nyújtandó segítséget.