Bush: Bagdad ellenség, de még várhat a háború

Crawford. George Bush amerikai elnök szerint Irak első embere, Szaddám Huszein „ellenség, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik”, de a Bagdad elleni katonai offenzívának még nincs időrendje.

Bush a Texas állambeli Crawfordban, ahol szabadságát tölti, golfozás előtt nyilatkozott néhány újságírónak. Mi lehet az Irak ellen tervbe vett katonai akció „emberi ára”? – kérdezték az elnöktől, aki szerint az erre adandó válaszhoz szükség lenne egy azonnali háborús tervre, márpedig „mint már mondtam, nem rögzítettem a magam számára időrendet”. Meggyőződését fejezte ki ellenben, hogy az emberek megértik: rendkívül veszélyes „mind ránk, mind szövetségeseinkre nézve” az, hogy olyan vezetők, mint Szaddám Huszein kezében tömegpusztító fegyverek vannak.

Az amerikai elnök megismételte, hogy Irak ügyében továbbra is konzultálni kíván mind a kongresszussal, mind az Egyesült Államok szövetségeseivel.

A franciák több mint kétharmada elutasít egy Irak-ellenes háborút, s még az ENSZ esetleges jóváhagyását sem tekintené elegendő indoknak a francia részvételre. Az Ifop közvélemény-kutatónak a Le Journal du Dimanche (JDD) számára készített felmérése szerint a megkérdezettek 76 százaléka tekinti elvetendőnek, hogy Washington katonai intervenciót hajtson végre az iraki rezsim ellen.

Az amerikai rendcsinálást elutasítók aránya valamivel magasabb a baloldali érzelmű válaszadók körében (81százalék), de a konzervatív tábor 70 százaléka is negatívan viszonyul a felvetéshez. A válaszadók 18 százaléka egyetértene azzal, hogy Amerika megleckéztesse a tömegpusztító fegyverek birtoklásával vádolt közel-keleti országot. A kérdésre a megszondázottak 6 százaléka nem kívánt válaszolni.

Az Egyesült Államok egyoldalú döntőbírói szerepét hagyományosan megkérdőjelező francia magatartást visszatükröző eredménynél jóval meglepőbb a Ifop-JDD második kérdésére adott válasz. Az Ifop azt tudakolta, támogatnák-e a megkérdezettek a szóban forgó katonai fellépésben való francia részvételt, ha - ahogy azt Párizs mindig is előfeltételként szabta meg – a világszervezet Biztonsági Tanácsa hozná meg a döntést a beavatkozásról.

A megkérdezettek 22 százaléka ebben az esetben pozitívan fogadná az újabb öbölháborút, az elutasítók tábora azonban csak egy százalékkal csökkent (75 százalékra), miközben a véleményt nem nyilvánítók száma felére (3 százalék) olvadt.

A francia hétvégi hetilap emlékeztet arra, hogy Gerhard Schröder német kancellár a múlt héten ismét egyértelműen elhatárolódott az amerikai tervek támogatásától, s még Tony Blair brit kormányfő is, aki George W. Bush amerikai elnök rendíthetetlen hívének van elkönyvelve, kénytelen a brit közvélemény ellenérzésével szembesülni.