Büntetőjogi szigorítás

Brüsszel. Szigorítani akarja a büntetőjogi szankciókat az Európai Bizottság: a jövőben legalább tízéves szabadságvesztést kockáztatnak mindazok, akiket korrupcióért, embercsempészetért, euróhamisításért vagy számítógépes kalózkodásért ítélnek el.

Az EU vezetése nem szeretné ugyan kriminalizálni a közösségi törvényt, de bizonyos területeken szigorítani kíván a szankciókon. Hét létező törvény módosítására készül, ezek a pénzmosásra, a magánszféra korrupciós ügyeire, az embercsempészetre, a tengervíz szennyezésére, a számítógépes kalózkodásra és vírustámadásokra, a pénz- és bankkártya-hamisításra vonatkoznak. Ezen kívül módosítják a szellemi tulajdon védelmének szavatolásáról szóló tervezetet, s újragondolásra visszavonják a sokat vitatott környezetvédelmi jogszabály tervezetét.

A keményebben szankcionálandó cselekmények körének egy része egyértelműen bűncselekmény (például a bankkártyákkal való visszaélés és az euróhamisítás), azonban vannak vitatható területek. Egyes tagországokban a szellemi tulajdonjog védelme inkább polgári jogi kérdés, mintsem büntetőjogi, így az új helyzet ezekben az országokban jelentős módosítást kíván a törvényhozástól. Meg kell változnia a polgárok szemléletének is. Várhatóan igen kényes lesz a faji diszkrimináció témája, ez ügyben az EU meghatározott büntetőjogi intézkedéseket vezethet be.

A tervezett uniós kodifikáció eredményeként olyan büntetőjogi intézkedések születnek, amelyeket a tagországokban kötelező módon érvényesíteni kell, ellenkező esetben az engedetlen ország az Európai Bíróság elé kerül. A bizottság tüzetesen megvizsgálja, egy adott törvénysértést polgári jogi, közigazgatási kihágásként vagy bűncselekményként soroljon-e be, és azért pénzbírságot vagy a személyes szabadságot korlátozó büntetést rójanak-e ki a bíróságok.

Börtönbüntetés esetében a jogszabály előkészítői az EU igazságügy-miniszterei által 2002 áprilisában jóváhagyott jegyzéket veszik alapul, amely a minimális büntetőintézkedéseket tartalmazza. A börtönbüntetések legenyhébb kategóriája az egytől három évig terjedő szabadságvesztés, a következő a 2–5 év, a legszigorúbb az 5–15 év közötti szabadságvesztés. A legsúlyosabb törvénysértések esetében a bizottság a jövőben minimálisan tízéves szabadságvesztést ír majd elő. A bűnözők elítélése továbbra is a tagországok bíróságainak feladata lesz. A folyamat nem ígérkezik zökkenőmentesnek, néhány tagország úgy véli, az EU-direktíváknak nem kellene konkrét büntetési tételeket is megszabniuk. (eurohirek.hu)