Bukásra áll a brazil államfő

Brazíliaváros. A brazil államfő elleni bizalmatlansági eljárás megindítására szavazott va-sárnap a dél-amerikai ország parlamentjében az alsóházi képviselők több mint kéthar-mada, ami újabb lépést jelent Dilma Rousseff hivatalból való elmozdítása felé. A brazil lakosság bő 60%-a egyetért a Rousseff elleni bizalmatlan-sági eljárás megindításával.

A 2011 óta hatalmon lévő Dilma Rousseff ellen a költségvetési törvények megsértésének, ezen belül is a költségvetési mérleg kozmetikázásának gyanúja miatt kezdeményeztek bizalmatlansági indítványt. Az ellenzék emellett azzal vádolja Rousseffet, hogy 2010-es és 2014-es választási kampányait vesztegetésekből finanszírozták. Politikai ellenfelei a Petrobras állami olajipari óriáscég körül kirobbant és hónapok óta súlyos belpolitikai válságot okozó korrupciós botránnyal is összefüggésbe hozzák a baloldali elnököt, de Rousseff hivatalosan nem gyanúsítottja az ügynek. A szavazatszámlálás végleges eredménye szerint az 513 képviselő közül 367-en voksoltak az indítványra, 137-en ellenezték azt, míg heten tartózkodtak.

Folytatódik a küzdelem

„A harc most az utcákon és a szövetségi szenátusban folytatódik” – szögezte le a voksolás után José Guimaraes, a Rousseff mögött álló Munkáspárt (PT) alsóházi frakcióvezetője. Rousseff ügye ezután a felsőház elé kerül, ahol már az egyszerű többség is elég ahhoz, hogy meginduljon az államfő felelősségre vonási eljárása. Amennyiben a szenátusi szavazást is elveszíti Rousseff, akkor vizsgálat indul ellene, amely fél évig is tarthat. Erre az időre Rousseffet az alelnök, a Petrobras-botrányban érintett Michel Temer helyettesítené már májustól. Rousseff hatalomból való végérvényes eltávolításához a felsőház kétharmadának jóváhagyása szükséges. Rousseff egy internetre felkerült videofelvétel szerint azzal vádolta meg az alelnököt, hogy hatalomra kerülve sutba akarja dobni a szociális programra vonatkozó kormányterveket. A Munkáspárt korábbi gazdasági intézkedéseivel brazilok millióit emelte ki a nyomorból.

Elnök: puccs történik

A több órán át tartó parlamenti szavazás és az azt megelőző parlamenti vita idején a dél-amerikai ország számos városában Rousseff több százezer bírálója és támogatója vonult az utcára. A fővárosban, Brazíliavárosban, a kongresszus épülete közelében a hatóságok a két tábort – összecsapásoktól tartva – egy közel 1 km hosszú, 2 m magas fémkerítéssel választották el egymástól. Az elnök hívei és bírálói is egyenes televíziós adásban követhették a törvényhozásban zajló eseményeket. Rousseff az őt ért vádakkal kapcsolatban azzal védekezett, hogy hasonló fogást előtte több más elnök is alkalmazott. Hangsúlyozta, hogy nem érintett egyik, az országot jelenleg megrázó korrupciós ügyben sem. Az elnök „puccsnak” nevezte az elmozdítására irányuló eljárást. Közvélemény-kutatások szerint a mintegy 200 milliós brazil lakosság több mint 60%-a egyetért a Rousseff elleni bizalmatlansági eljárás megindításával.

Gyakran bukó államfők

Brazíliában nem lenne példa nélküli Dilma Rousseff menesztése. A korrupcióval vádolt Fernando Color de Mello elnök elleni bizalmatlansági eljárást 1992. december 29-én szavazta meg a brazil törvényhozás felsőháza, a szenátus. Ezt követően Mellónak távoznia kellett az államfői székből. Dél-Amerikában meglehetősen gyakori az elnök elmozdítása. Venezuelában a sikkasztással és vagyonának illegális gyarapításával vádolt Carlos Andrés Pérez elnököt 1993 májusában függesztették fel hivatalából. 1997 februárjában Ecuadorban gyengeelméjűnek nyilvánították a különc természetű Abdala Bucaram elnököt, akit mindössze hat hónappal beiktatását követően mentett fel hivatalából az ecuadori képviselőház. 2005 áprilisában Lucio Gutierrez ecuadori elnököt is elmozdította hivatalából a parlament az ellene kirobbant heves tüntetések közepette. A Perut 1990 és 2000 között irányító Alberto Fujimorit 2000. november 21-én „erkölcsi alkalmatlansága” miatt távolították el az elnöki székből, majd 25 évi szabadságvesztésre ítélték.

Iszlám veszély és olimpia

A jelenlegi kaotikus helyzetet kihasználva az Iszlám Állam a napokban megfenyegette a dél-amerikai országot. Ez riasztó fejlemény, hiszen már csak néhány hónap van hátra a riói olimpiáig, márpedig könnyű célpont lehet a közelgő sportesemény. Luiz Alberto Sallaberry, a terrorelhárítás igazgatója szerint sokan rokonszenveznek az országban a dzsihádistákkal, így be sem kell utazni az országba, csak az ottaniakat kell aktivizálni. Az olimpiára mintegy félmillió turistát várnak, ők lehetnek a legfőbb célpontjai a terrorszervezetnek. Az országban még csak félkész állapotban van több olyan létesítmény is, ahol versenyeket akarnak tartani, ráadásul a közbiztonság sem a legjobb Brazíliában és még a zikaláz sem csengett le... (MTI, ú)