Brüsszeli tervek az újabb válságok megelőzésére

A javaslatok egy részét a tervek szerint a csütörtöki és pénteki állam- és kormányfői találkozón hagyják jóvá Brüsszelben. Több eleméről már korábban megállapodtak, egyes - távolabbra mutató - elképzelésekről pedig még folynak a tárgyalások.
A tervek nagy részét az a jelentés tartalmazza, amelyet Herman Van Rompuy, a kormányfői EU-tanács elnöke készített a tagországok pénzügyminisztereiből álló munkacsoport tevékenysége nyomán.
Van Rompuy a - pénzügyminiszteri szinten már elfogadott - javaslatokról korábban elmondta, hogy az EU-n belül működő Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) eddigi legnagyobb reformjáról van szó.
A reformintézkedések összesen öt területen jelentenek változást: az unióban szélesebb körű lesz a pénzügyi ellenőrzés, nagyobb a pénzügyi fegyelem, szorosabbá válik a tagországok gazdaságpolitikájának összehangolása, hatékonyabb válságkezelési mechanizmus áll rendelkezésre, továbbá erősebbé válnak az uniós intézmények.
A csomag egyik fontos eleme a gazdasági együttműködés és koordináció szorosabbra vonása az unióban. Az EU-zsargonban ezt gazdasági kormányzásként is emlegetik, egyes tagországok pedig még ennél is továbbmentek volna, egyfajta közös gazdasági kormányt szeretek volna létrehozni. A reformok értelmében a tagországok a jövőben - az unióban év elején meghatározott közös célkitűzéseket figyelembe véve - még a tervezet elkészítése előtt egyeztetik Brüsszellel nemzeti költségvetésüket és reformterveiket (európai szemeszter). Másfelől az unió azt is szóvá fogja tenni, ha egy-egy tagország meglátása szerint "veszélyes irányba" mutató, túlságosan nagy egyensúlyi megingásokkal kísért gazdaságpolitikát folytat - ez jelentős változás, mert eddig csak az államháztartási deficit túllépésekor indult az eljárás.
Az euróövezet működési szabályait tartósan megsértő tagországokat sújtó szankciók rendszerét szintén szigorítják. Eddig büntetőintézkedések csak túlzott államháztartási deficit esetén jöhettek szóba, és a gyakorlatban ilyet még egyszer sem szabtak ki. A szankciók a megreformált rendszerben immár a túlságosan magas adóssággal rendelkezőkre is kiterjednek, emellett csaknem automatikussá válnak, ha a tagországok miniszteri tanácsa már megállapította az előírt határok (a deficit esetében a GDP-hez viszonyított 3, az adósság esetében a 60 százalék) túllépését. Túllépés esetén letéti, illetve befizetési kötelezettséget is előírnak majd az új szabályok az euróövezeti országok számára. Szó van uniós támogatások visszafogásának lehetőségéről (akár euróövezeten kívüli országok esetében is), de erről még nem született végleges döntés. Ugyancsak felvetődött az EU-n belüli szavazati jogok átmeneti megvonása, csökkentése is, de egyelőre ez is nyitott kérdés maradt. A szankciók kiszabására a deficittúllépés megállapításától legfeljebb hat hónapon belül sor kerülhet.
A Van Rompuy-jelentés fontosnak tartja a gazdaság ellenőrzésében érintett uniós és a nemzeti intézmények megerősítését is. 2013-ra a tagországoknak uniós szinten harmonizált minimálkövetelményeknek eleget tevő rendszerrel kell rendelkezniük a könyvelés, a statisztika, a gazdasági előrejelzések, a középtávú költségvetési tervezés területén. A statisztikákban az unió ellenjegyzését rendre el nem érő országoknak ezentúl szankciókkal kell számolniuk.
A reformok pontosan még el nem döntött körébe tartozik a válságkezelő mechanizmus állandósításának ügye. A görög pénzügyi nehézségek nyomán kidolgozott mechanizmus, amely akár ezer milliárd dollár megmozgatását teszi lehetővé, csak ideiglenes, három évre szól. Ennek állandósítása - a szükséges kiigazításokkal együtt - a tagországok szerint kívánatos lenne, de a tartós rendszerről még nem született megállapodás.
Van Rompuy a most tárgyalt jelentésben értésre adta: azt szeretné, ha a már jóváhagyott, a fegyelem gyors szigorítását lehetővé tevő intézkedéseket mielőbb jogszabályba foglalnák, és azokat már jövőre végleges formájukban is jóvá lehetne hagyni. Ennek a munkának egy jelentős része minden bizonnyal a következő félévben, a magyar EU-elnökség alatt fog zajlani.