A brit belügyminisztérium pénteki tájékoztatása szerint a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után sem hárul majd a brit vállalatokra a különbségtételi kötelem a nagy-britanniai munkavállalásra jogosult, illetve nem jogosult külföldi EU-állampolgárok között, abban az esetben sem, ha nem sikerülne megállapodásra jutni a Brexit feltételrendszeréről az Európai Unióval.
A minisztérium pénteki közleményének előzményeként Caroline Nokes, a tárca bevándorlási ügyekért felelős államtitkára a londoni alsóház belügyi bizottságának minapi meghallgatásán kijelentette: megállapodás nélküli Brexit esetén a brit munkáltatóknak szigorúan ellenőrizniük kellene azoknak az EU-állampolgároknak a nagy-britanniai munkavállalási jogosultságát, akik a brit kilépés várható időpontja, 2019. március 29. után érkeznek.
A belügyi államtitkár e kijelentését komoly felzúdulás követte a brit üzleti szektorban, különös tekintettel arra, hogy Caroline Nokes maga is elismerte: a brit munkaadókra "szinte lehetetlen feladatot róna" a kilépés után újonnan érkező EU-állampolgárok megkülönböztetése azoktól, akik már például tíz éve Nagy-Britanniában élnek, és így jogosultak a munkavállalásra.
A brit üzleti kisvállalkozások szövetségének elnöke, Mike Cherry a BBC-nek kijelentette: a szövetség számos tagvállalatának "halvány fogalma sincs arról", hogy hol vagy hogyan ellenőrizzék, ki mikor érkezett Nagy-Britanniába az általuk alkalmazott külföldi EU-munkavállalók közül.
A The 3million nevű kampányszervezet, amely a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár érdekképviseletére jött létre, pénteken azonban közölte: a belügyminisztérium email-üzenetben tudatta, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem hárul majd a vállalati szektorra annak megállapítási kötelme, hogy melyik EU-munkavállalónak van joga nagy-britanniai tartózkodási ideje alapján brit cégeknél dolgozni, és melyiknek nincs.
Nem sokkal később a belügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a tárca ilyen tartalmú üzenetet küldött a kampányszervezetnek. Hozzátette: a brit kormány megvédi a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait, függetlenül attól, hogy sikerül-e megállapodásra jutni a Brexit feltételrendszeréről az EU-val.
A belügyi szóvivő szerint a minisztérium számos lehetőséget vizsgál "arra a valószínűtlen eshetőségre", hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg jövő márciusban, és hamarosan részletesebb tájékoztatással áll elő.
A brit belügyminisztérium jelenleg érvényes útmutatója szerint a külföldi EU-állampolgárok kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státusért folyamodhatnak, attól függően, hogy a kérelmező a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig eltöltött-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában.
Az útmutató szerint azok is kitölthetik az ötéves időszakot, akik az átmeneti időszak végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy-Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak.
Ez a jelenlegi tervek alapján azokra is vonatkozik, akik a brit kilépés után, de a tervezett átmeneti időszak lejárta előtt érkeznek Nagy-Britanniába.
A Brexit-feltételekről szóló megállapodás elmaradása azonban azt is jelentené, hogy a brit EU-tagság megszűnése utáni napon nem lépne életbe ilyen átmeneti időszak, és egyelőre nem ismeretes, hogy London ebben az esetben milyen szabályozást léptetne életbe a kilépés után érkező EU-munkavállalók letelepedésének engedélyezésére.
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.