Biztató kezdet után bizonytalan befejezés

Az állam- és kormányfők a tegnapra virradó éjszaka is egyezkedtek az Európai Bizottság elnökének személyéről. Bertie Ahern ír kormányfő már a csütörtöki tárgyalások befejeződésekor, vagyis tegnap hajnalban figyelmeztetett: a pénteki nap hosszú lesz. Miközben az EU első alkotmányáról állítólag jól haladtak a tárgyalások, bár még itt is számos pontot kellett lezárni, az EU-bizottság új vezetőjének személyéről jottányit sem közeledtek az álláspontok. ĺgy azután Ahern tegnap délelőtt már nem zárta ki a bizottsági elnök kijelölésének elnapolását, illetve azt sem, hogy a tanácskozás akár szombatra is áthúzódhat.

Diplomaták szerint az EU-bizottság (kissé félrevezető megfogalmazás szerint az EU-kormány) következő elnökének személyéről folytatott vita során sokszor pattanásig feszült volt a hangulat. Felszakadtak a régi sebek az iraki háborút ellenző és támogató országok között. Franciaország és Németország határozottan az iraki háborút szintén elítélő Guy Verhofstadt belga kormányfőt támogatta, míg a másik csoportot a háborút annak idején támogató Nagy-Britannia és Olaszország vezette, ők inkább Chris Pattent támogatták. „Ez nem volt baráti beszélgetés” – foglalta össze a hangulatot egy résztvevő.

Ami az alkotmányt illeti, a soros ír elnökség nem módosította a szavazási rendszerben alkalmazandó kettős többség küszöbarányait a tegnap előterjesztett kompromiszszumos javaslataiban. Hírforrások szerint az újabb tervezet is megtartja azt az előző változatot, amely szerint a döntések elfogadásához a tagállamok 55 százalékára lenne szükség úgy, hogy ugyanezek az országok egyúttal az unió össznépességének 65 százalékát képviseljék. A hírügynökségek szerint Németország és Franciaország is közölte a délután folyamán: elfogadhatónak tartja a javaslatot, s nem hajlandó a további változtatásokra. Ezeket a 13 kis és közepes ország szorgalmazta Csehország vezénylete mellett.

Az EB majdani létszámát és öszszetételét illetően az elnökség javaslata szerint 2014-ig érvényes maradna az egy ország – egy biztos elve. Ezt követően a bizottság tagjainak száma a tagállamok számának a kétharmadára csökkenne. Ez módosulást jelent a szerdai javaslatcsomaghoz képest, amely szerint a bizottság létszámát 18 főre csökkentették volna 2014 után. A kisebb tagállamok igényeinek megfelelően az elnökség bevette a tervezetbe azt a javaslatot, amely szerint a nekik járó európai parlamenti helyek minimális számát 6-ra emelnék. Az elnökség a legutóbbi szövegváltozatban sem adott helyet annak a követelésnek, hogy a preambulumban szerepeljen utalás az európai kultúra keresztény gyökereire. (MTI, TASR, SITA)

A csúcs záró következtetései

Brüsszel. Az EU tagállamai szerint Horvátország teljesíti az EU-taggá váláshoz szükséges politikai feltételeket, így az országot hivatalosan is tagjelöltnek nyilvánították, s úgy döntöttek, hogy 2005 elején megkezdik vele a csatlakozási tárgyalásokat. Bulgária és Románia esetében pedig arra számítanak, hogy még az idén mindkét országgal le lehet zárni a felvételükről folyó megbeszéléseket, s 2005 elején, a lehető legkorábbi időpontban aláírható lesz velük a csatlakozási szerződés, ami lehetőséget teremt, hogy e két állam 2007 januárjában az EU tagjává váljon. Ez a két legfontosabb megállapítása a csúcsértekezlet hagyományos kérdéseit összefoglaló záró következtetéseknek. (MTI)