Bíróság elé kellene állítani a diktátort

Budapest. Háborús bűntettek miatt Szaddám Huszein és vezetőtársai egy, a jugoszláviai, illetve a ruandai események kapcsán felállított ad hoc nemzetközi büntetőbíróságoz hasonló intézmény előtt vonhatók felelősségre. Feltéve persze, hogy élve sikerül őket kézre keríteni – nyilatkozta Valki László nemzetközi jogász. Mint mondta, mindkét eseti nemzetközi büntetőbíróságot az ENSZ BT döntése alapján hozták létre. Valki László ezzel összefüggésben rámutatott: a Szaddám Huszein és más iraki vezetők felelősségre vonását célzó nemzetközi bíróság létrehozásához is szükséges, hogy azt az ENSZ Biztonsági Tanácsában a 15 tag közül 9 támogassa szavazatával és az 5 állandó tag egyike se vétózza meg. „Effajta büntetőbíróság létrehozására e-gyébként az ENSZ alapokmánya hatalmazza fel a BT-t. A nemzetközi közösség országaiban nagyrészt elfogadottá vált az univerzális joghatóság gondolata, mely szerint harmadik állam is közreműködhet a háborús bűnösök felelősségre vonásában. Példa erre Augusto Pinochet volt chilei diktátor esete, akinek angliai tartózkodása idején, 1998-ban, a kiadatását kérte Nagy-Britanniától egy spanyolországi vizsgálóbíró spanyol állampolgárok korábbi megkínzása miatt” – emlékeztetett. Valki László kifejtette: személyes véleménye szerint az a legvalószínűbb, hogy Szaddám Huszein az utolsó pillanatban, Adolf Hitlerhez hasonlóan, a halálba menekül a felelőségre vonás elől. Az Egyesült Államok nem sokkal az Irak elleni támadás megindítása előtt a háborús bűnösök korábban több tucat iraki vezető nevét tartalmazó listáját leszűkítette Szaddám Huszeinre, illetve közvetlen környezetére. Az 1980-as években Irán, majd 1990-ben Kuvait elleni támadó háborúk megindításáért, illetve az azok során a hadifoglyok és a civil lakosság sérelmére elkövetett cselekmények miatt vonható Szaddám felelősségre. Valki László elmondta: a Jugoszláviában, illetve a Ruandában történtek miatt felállított nemzetközi bíróságok előtt mind ez ideig száznál kevesebb személy felelősségre vonása indult meg.