Bernd Posselt meglepetésre bocsánatot kért a csehektől

Prága. Bernd Posselt, a kitelepített szudétanémetek szövetségének elnöke, vasárnap este a közszolgálati Cseh Televíziónak adott egyórás interjújában bocsánatot kért a cseh nemzettől, amiért a szudétanémetek a II. világháború idején náci rendszer támogatóiként szégyenletes cselekedeteket követtek el a csehek ellen. Pavel Telička, a cseh külügyminiszter első helyettese a televízióban azonnal üdvözölte a bocsánatkérést. Posselt, aki az Európai Parlamentnek is képviselője, ugyanakkor egyértelműen „rasszistának“ minősítette a Beneš-dekrétumokat, mert a kollektív bűnösség elvén alapulnak. Igen kedvezően nyilatkozott Tomáš Masarykról, a csehszlovák állam első elnökéről, de nagyon negatívan utódjáról, Eduard Benešről. Cseh képviselők bírálatára, miszerint a szudétanémetek a múltban sosem voltak lojálisak Csehszlovákiához, illetve Csehországhoz, amely pedig a hazájuk volt, Posselt leszögezte: a szudétanémetek akaratuk ellenére kerültek Csehszlovákiához, az ő önrendelkezési jogukat senki sem vette figyelembe. Szerinte a II. világháborús tragédia, illetve a Csehszlovákia feldarabolásáról döntő müncheni egyezmény lényegében az első világháborút lezáró rossz békeszerződések eredménye. Feltette a kérdést: mennyire voltak lojálisak akkori hazájukhoz azok a csehek, akik a Monarchia, Ausztria szétverésén munkálkodtak? A többször is megismételt kérdésre, hogy mit is követelnek konkrétan a szudétanémetek Prágától, Posselt kifejtette: ahogy mi szudétanémetek elítéljük a nácizmust, úgy jó lenne, ha a cseh állam is kimondaná, hogy az elűzetés jogtalanság volt. Ami a vagyoni követeléseket illeti, kifejtette: ezt nem lehet központilag meghatározni, hiszen ki-ki maga döntené el, hogy visszaköveteli-e egykori vagyonát vagy sem. A szudétanémetek nem követelik a cseh–német határ megváltoztatását, hanem „nyílt és értelmes párbeszédet szeretnének, hogy ez a probléma végre lekerüljön a napirendről“.

A tegnapi Lidové noviny beszámolója szerint a szudétanémetek szervezete irodát szeretne nyitni Prágában, Posselt pedig szívesen lenne cseh szenátor. A lap idézi Posseltet, aki szerint „Prága a mi régi fővárosunk, ezért logikus, hogy itt képviseletünk legyen. Nem valamiféle propagandaközpontról lenne szó, hanem a bizalom légkörének kiépítését elősegítő információcseréről”. (m, t)

Hét százalék az eltörlés mellett

Prága. A prágai TNS Factum március közepén készített felméréséből kiderül: a megkérdezettek 57%-a szerint Csehországnak nincs oka a Beneš-dekrétumokkal való foglalkozásra, 12% szerint Csehországnak nem kellene ugyan érvénytelenítenie a dekrétumokat, de azt el kellene ismernie, hogy nem demokratikus jogszabályokról van szó. A dekrétumok érvénytelenítését csupán 7% támogatja, de csak azzal a feltétellel, ha az érintett államok lemondanak a vagyoni kárpótlásról. A vitatott jogszabály feltétel nélküli eltörlését csak a csehek egy százaléka támogatja. A felmérésből továbbá kiderül, hogy a cseh lakosság 52%-át a dekrétumok egyáltalán nem érdeklik. (m)