Berlusconi botránya Strasbourgban

Pat Cox rendreutasította a tiltakozó zöldeketTASR/AFP-felvételBerlusconi a második félévi olasz EU-elnökség törekvéseit ecsetelte az európai képviselők előtt. Azért támadt neki Martin Schulznak, mert a német politikus szerint nem összeegyeztethető Berlusconi politikai hivatala a médiában való érdekeltségeivel. Berlusconi erre azzal válaszolt, hogy szerinte Schulz tökéletesen megfelelne egy náci tábor kápójának szerepére. Kijelentése rögtön tiltakozásokat váltott ki, Pat Cox, az EP elnöke kijelentette: az olasz kormányfő „az elemi udvariasság szabályainak áthágását engedte meg magának”. Majd megadta a szót Schulznak, aki szerint Berlusconi megengedhetetlen módon vesztette el hidegvérét, de az olasz kormányfő kijelentésének alapjairól nem kezdett vitát „a nácizmus áldozatai iránti tiszteletből”. A német politikus válaszát hosszú tapssal fogadták az európai baloldali képviselők. Berlusconi, bár ismét szót kapott, nem volt hajlandó bocsánatot kérni, azt állítva, hogy Schulz kijelentései személyében sértették meg. Ezután az EP elnöke felfüggesztette az ülést. Berlusconi az ülés utáni sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy csak tréfának szánta válaszát Schulz megjegyzésére és továbbra is elutasította, hogy bocsánatot kérjen. Még a koncentrációs táborral kapcsolatos megjegyzés előtt Monica Frassoni zöld politikus Attila hun vezérhez hasonlította Berlusconit, akinek „barbár hordái a Kr. utáni V. században leigázták Európát, nem törődve annak törvényeivel. Sok embert aggaszt az Ön színrelépése, attól tartva, hogy Ön Európa Attilája” – mondta.

Egyébként az olasz kormányfő az EU külkapcsolatainak erősítését és a nagy transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztését állította a második félévi olasz elnökség törekvéseinek középpontjába. Az EP teljes ülése előtt mondott beszédében az állami és magánberuházások növelését, az Európai Beruházási Bank (EIB) fokozott aktivitását sürgette a pangó európai gazdasági növekedés fellendítésére, elsősorban a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésével. Eközben a stabilitási és növekedési paktum, a költségvetési szigor követelményeit össze kell békíteni a gazdaságösztönző befektetések igényeivel. Nagy beruházásokra nemcsak az infrastruktúráknál, hanem a műszaki kutatásban és újításban is szükség van – hangoztatta. Második kiemelt feladataként az európai társadalom elöregedéséből eredő problémák kezelését nevezte meg. Rámutatott, hogy emelni kell a foglalkoztatottság arányát, főleg az idősebb korosztályoknál, csökkenteni az előnyugdíjazást, megreformálni a nyugdíjrendszereket. Ennél is fontosabb viszont, hogy korszerűsítésre szorul a munkaerőpiac, ösztönözni kell a vállalkozó szellemet, nagyobb támogatást adni a kis és közepes méretű vállalkozásoknak.

Berlusconi nyomatékkal beszélt a transzatlanti kapcsolatok javításáról, és az EU szorosabb viszonyrendszerének kiépítését sürgette a földközi-tengeri országokkal, valamint keleti szláv szomszédaival. „Nincs ellentmondás az erős európai elkötelezettség és az éppolyan erős transzatlanti szolidaritás között. Ebben a szellemben szándékozunk mindent megtenni azért, hogy helyreállítsuk a dinamikus kapcsolatokat az unió és az Egyesült Államok között, mert ez a nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy Európa ténylegesen jelen legyen a nemzetközi porondon.” Sürgette ezzel kapcsolatban az európai védelmi erőfeszítések növelését a NATO-ban, a közös küzdelmet a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése ellen. Berlusconi szerint az EU-nak egyre szélesebb párbeszédre kell törekednie Oroszországgal, amely „Európa és a Nyugat politikai, gazdasági és kulturális szövetéhez akar tartozni”. Hozzátette: erősíteni kell a kapcsolatokat Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Moldovával, Izraellel pedig szintén szorosabb, bizalmon alapuló együttműködést kell építeni. Kifejtette, hogy a kelet-európai országok európai integrációjának sikeres megkezdése után az EU-nak ugyanekkora figyelmet kell szentelnie a földközi-tengeri térségnek. Európai–földközi-tengeri vegyes parlamenti közgyűlés létrehozását vetette fel, földközi-tengeri beruházási bank alapítását és alapítvány létrehozását a kultúrák közti párbeszéd előmozdítására, főleg Európa és az iszlám világ között.

Berlusconi beszédének elején több környezetvédő képviselő tiltakozó táblákat emelt a magasba. „Nem akarunk keresztapát Európának”, „A törvény előtt mindenki egyenlő” – hirdették a transzparensek. Pat Cox, az EP elnöke szigorúan rendreutasította a tiltakozókat.