Beneš-dekrétumok - Martonyi: a kiengesztelődéshez bocsánatkérés kell

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a Külügyminisztériumot, hogy Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter a Mladá fronta Dnes és a Lidové noviny című cseh napilapokban hétfőn megjelent interjújában azt közölte, ma már elképzelhető, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen a Beneš-dekrétumok ügyében. 

    A szlovák miniszter arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Pozsony részéről egy olyan bocsánatkérés a szlovákiai magyaroktól, mint amilyet 1990-ben a kárpáti németek irányában fogalmazott meg a szlovák kormány, kifejtette: "Igen. Ám Magyarországgal kapcsolatban lényegesen összetettebb ügyről van szó. Az ilyesmihez két félre van szükség. Ahhoz, hogy ilyen érzékeny dolgok megoldódjanak, ki kell alakítani a megfelelő légkört. Két éve ez még elképzelhetetlen volt. Ma már elképzelhető."     Lajčák szerint Pozsonynak érdeke, hogy a cseh-német kiegyezéshez hasonlóan szintén rendezze a dekrétumok ügyét Budapesttel.     Martonyi János erre utalva kedden az MTI-vel azt közölte, egyetért szlovák kollégájával abban: a két ország között erősödő bizalmi viszony és az intenzív kormányközi kapcsolatok lehetővé teszik, hogy azok a témák is napirendre kerüljenek, amelyek tekintetében a felek álláspontja alapvetően ellentétes volt egymással.     Elmondta, megbeszéléseik során megerősítették, hogy a kérdés rendezése közös érdek. Martonyi János közölte azt is, örömmel nyugtázta, hogy Miroslav Lajcak úgy nyilatkozott, a cseh-német kiegyezéshez hasonlóan Pozsony is lehetőséget lát a dekrétumok problémájának rendezésére Budapesttel.     Martonyi János a múlt heti pozsonyi útja során ellátogatott a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) székházába, ahol hangsúlyozta, bizonyos kérdésekben jelenleg a csendes diplomácia eszközei célravezetőek. Hozzátette: megelégedéssel nyugtázta, hogy Berényi József, az MKP elnöke is úgy nyilatkozott: "megjelent az első reménysugár, hogy kezelni lehet ezt az érzékeny kérdést".     Martonyi János szerint a szlovák külügyminiszter nyilatkozata további alapot ad arra, hogy a Beneš-dekrétumok ügyét rendezni tudják.      "A kollektív bűnösség elve még történeti összefüggésben is elfogadhatatlan a mai Európában" - fűzte hozzá.     Edvard Beneš csehszlovák államfőnek a második világháború után kiadott dekrétumai alapján telepítettek ki hárommillió szudétanémetet és hurcoltak meg félmillió szlovákiai magyart.