Belső feszültségek miatt késik a kormányalakítás Franciaországban

A nézeteltérések olyan jelentősek, hogy Michel Barnier hirtelen elhalasztotta a leköszönő kormány tagjaival, köztük elődjével Gabriel Attallal szerda estére tervezett találkozóját. A volt miniszterelnököt Elisabeth Borne korábbi miniszterelnök és Gérald Darmanin leköszönő belügyminiszter is elkísérte volna a találkozóra, képviselve a korábbi kormánytöbbség bal- és jobboldali érzékenységét.

Bár a találkozót hivatalosan egyeztetési gondok miatt halasztották el, a korábbi uniós biztos Michel Barnier – akit szeptember 5-én nevezett ki Emmanuel Macron – az AFP hírügynökségnek adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy „nagyon súlyos költségvetési helyzetet talált”.

„Ez a helyzet többet érdemel néhány mondatnál. Felelősséget követel” – fogalmazott a miniszterelnök. Elmondta, hogy jelenleg „egy kiegyensúlyozott kormány közeli megalakításra koncentrál nagyon, azért, hogy módszeresen és komolyan kezelje az ország előtt álló kihívásokat”.

A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz. Barnier kormányának az elnöki tábor és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége lehet.

„Olyan államháztartási helyzettel állunk szemben, amelyet valóban aggasztónak tartok (...) A 2025-ös költségvetés kétségtelenül az V. Köztársaság legkényesebb, vagy egyik legkényesebb költségvetése lesz” – jelentette ki szerdán a francia számvevőszék korábbi elnöke, Pierre Moscovici volt szocialista pénzügyminiszter, aki szerint a leköszönő kormány által kitűzött cél, az államháztartási hiánynak a GDP 5,1 százalékára való csökkentése idén „nem fog megvalósulni”.

Pierre Moscovici, aki szintén volt európai biztos, úgy vélte, „sem nem lehetséges, sem nem kívánatos”, hogy 2027-re a GDP 3 százaléka alá csökkenjen az államháztartási hiány, amit Párizs pedig nemrég megerősített. Véleménye szerint ehhez túlzott megtakarításokra lenne szükség, ami a növekedést visszafogná. Az európai költségvetési szabályoknak való megfelelés érdekében a GDP 3 százalékához való visszatérés 2029-ben „sokkal észszerűbbnek tűnik számomra” – mondta.

„Feltétlenül igazat kell mondani a francia népnek a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatban”, amelyet október elején kell a parlament elé terjeszteni – emlékeztetett Moscovici.

Gabriel Attal, aki jelenleg az elnöki párt nemzetgyűlési frakcióvezetője, kedd esti üzenetében sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „még mindig nincs világos képünk a politikai irányvonalról – különösen az esetleges adóemelésekről – és a főbb kormányzati egyensúlyokról”, vagyis az elnöki tábor számára fenntartott miniszteri tárcákról a Köztársaságiakhoz képest.

„Szóba sem jöhet, hogy csatlakozzunk egy olyan kormányhoz, amely adót emel, vagy akár támogassuk azt” – mondta szerdán Gérald Darmanin leköszönő belügyminiszter, bírálva egyben a jegybank kormányzóját, François Villeroy de Galhau-t, aki „kivételes és észszerű adóerőfeszítést” javasolt egyes nagyvállalatok és nagy adófizetők esetében.