Beiktatták Lukasenkát, a nyugati diplomaták bojkottálták a ceremóniát

A szóban forgó országok korábban bírálták a választás lebonyolítását, és követelték a szavazás utáni tiltakozásokon őrizetbe vett ellenzékiek szabadon engedését. A beiktatási ünnepség előtt a fehérorosz központi választási bizottság vezetője, Lidzija Jermosina az hangoztatta, hogy Lukasenkát a nép akaratával választották elnökké, és a polgárok szabad és demokratikus választáson döntöttek róla.

A ceremónia helyett az Európai Bizottság minszki képviselője és tizenkét EU-tagország nagykövete a litván fővárosban, Vilniusban részt vettek  egy - a fehérorosz helyzetről tartott - konferencián, amelyen nemzetközi emberjogi szervezetek munkatársai is jelen voltak - hivatkozott az AFP francia hírügynökség az EU soros elnökségét betöltő Magyarország nagykövetségétől kapott információkra.

Michael Scanlan amerikai követségi ügyvivőnek is fontosabb dolga akadt, neki egy grodnói könyvtárba kellett visszavinnie néhány könyvet.

Ezzel szemben Alekszander Szurikov orosz diplomata jelen volt Lukasenka beiktatásán.

Eközben Fehéroroszország vilniusi nagykövetsége előtt önkéntes száműzetésbe menekült fehérorosz egyetemisták tüntettek az elnök ellen.

"Országunkban nagyon nehéz a helyzet, nem fejezhetjük ki magunkat szabadon" - magyarázta Vlagyimir Pumjec. "Részben én szerveztem Vlagyimir Niklajev elnökjelölt kampányát, és ha hazatérnék Fehéroroszországba, lehet, hogy letartóztatnának" - tette hozzá.

A nyugaton "Európa utolsó diktátoraként" is emlegetett Lukasenkát a múlt hónapban negyedszer választották meg az államfői posztra. A hivatalos eredmény szerint a leadott szavazatoknak mintegy 80 százalékát kapta. Megfigyelők arra számítottak, hogy az elnök újbóli beiktatására február közepén kerül sor. Most azzal magyarázzák a korábbi időpontot, hogy a politikus a lehető leghamarabb érvényt akart szerezni választási győzelmének.

A nyilvánvalóan manipulált választási eredmény ellen az utcán tiltakozó tömegeket a rendőrség brutális keménységgel oszlatta szét, több száz embert őrizetbe vettek és szabadságvesztésre ítéltek.

A múlt héten az állami irányítás alatt álló fehérorosz sajtó azzal vádolta Lengyelországot és Németországot, hogy ők álltak a kormányellenes megmozdulások hátterében, s céljuk Lukasenka megbuktatása volt. Berlinben visszautasították a vádat. Marcin Bosacki lengyel külügyi szóvivő is elutasította az "abszurd vádaskodást".

A Szovjetszkaja Belorusszija című minszki kormánylap pénteki írásában azzal vádolta Andrej Szannyikov bebörtönzött ellenzéki elnökjelöltet és ugyancsak börtönbe vetett feleségét, Irina Halip újságírót, hogy "külföldi pénzelőik" segítségével akarták megdönteni Lukasenka hatalmát. A lap Az összeesküvés kulisszái mögött című cikksorozat harmadik részében közli, hogy a házaspár "A győzelem stratégiája" fedőnevű tervét teljes mértékben jóváhagyták a külföldi adományozók.

Catherine Ashton, az EU kül-, és biztonságpolitikai főképviselője szerdán azzal fenyegette meg Lukasenkát, hogy nem léphet az Európai Unió területére, ha a hónap végéig nem engedi szabadon a bebörtönzött ellenzékieket.