<p>Óvatosabbak az EU tagországai a klímaváltozás mérséklését illető programokkal a pénzügyi krízis miatt. Ugyanakkor hitetet tettek amellett is, hogy ez év végéig megállapodásra kell jutni.</p>
Az uniós klímavédelmet is érintheti a pénzügyi válság
Egyetértés mutatkozott az európai uniós tagországok vezetői között abban, hogy meg kell próbálni az év végéig megállapodást elérni az EU tavaly meghirdetett éghajlatváltozás elleni és energiahatékonysági céljainak megvalósítására vonatkozó programban – jelentette be a brüsszeli állam- és kormányfői EU-értekezlet első napját lezáró sajtótájékoztatón az elnöklő Nicolas Sarkozy francia elnök. A résztvevők abban is egyetértettek, hogy ki kell tartani a meghirdetett célok – köztük a széndioxid-kibocsátás 20 százalékos visszafogása és a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra növelése – mellett.
Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára elmondta, a kormányfői vita tanúsága szerint az unió ezzel együtt nincs a konszenzus közelében a vállalások teljesítését célzó, tagállamokra lebontott javaslatokról. Hozzátette: érzékelhető volt, hogy a tagországok a pénzügyi válság miatt is óvatosabbak voltak a kötelezettségek teljesítését, illetve ennek időzítését illetően.
A témáról folytatott vitában Magyarország és Lengyelország vezető hozzászólásával nyolc kelet- és közép-európai ország ismertette azt az állásfoglalást, amelyet a huszonhét országos ülés előtti „mini-csúcstalálkozó”-jukon dolgoztak ki. Ennek keretében a három balti állam, valamint Bulgária, Románia, Lengyelország és Magyarország azt sürgeti, hogy az Európai Unió ismerje el azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésében eddig értek el „nagyon magas társadalmi és gazdasági költségekkel”. Hozzátették: a súlyos gazdasági és pénzügyi bizonytalanságok idején fontosnak tartják, hogy az uniós energiapolitika egyszerre vegye figyelembe a környezetvédelmi célkitűzéseket és a fenntartható gazdasági növekedés szükségességét.
A francia elnökség szeretett volna egy iránymutatást elfogadtatni a csúcsértekezlet zárónyilatkozaténak mellékleteként, de ez nem sikerült, és ebben a kelet- és közép-európai országok mellett más államok álláspontja is szerepet játszott – foglalta össze a vita tanulságait a szakállamtitkár. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.