Külföld

Az ukrán–magyar konfliktus Putyin geopolitikájának kontextusában

Múlt héten csütörtökön Ukrajna és Magyarország kölcsönösen kiutasította területéről a másik állam egy-egy konzulját. Bejárta a sajtót a hír, hogy egy ukrán szélsőséges szervezet listázni kezdte az ukrán–magyar kettős állampolgárokat.
Malinák Zsolt

2018. október 14. 12:24

A két ország diplomáciai kapcsolatai eddig nem tapasztalt mélyponton vannak. A kölcsönös kiutasítás közvetlen előzménye a YouTube-ra felkerült videó, ami dokumentálja a beregszászi magyar konzulátuson folyó magyar állampolgársági eskütételt. Erre hivatkozva utasította ki Ukrajna a magyar diplomatát, amire a magyar külügy hasonló lépéssel válaszolt.
Az ukrán jogrend nem ismeri el a kettős állampolgárságot. A gyakorlat és a jog közötti differencia a kárpátaljai magyarok vonatkozásában eddig jellemzően nem ingerelte Ukrajnát (ahogy például az ukrán–román kettős állampolgárok kérdése sem), legalábbis nem volt oka diplomáciai konfliktusnak.

Egyoldalúságok

Az Orbán-kormány az ukrán állami nacionalizmus kárpátaljai magyarokat érintő megnyilvánulásait, mindenekelőtt az oktatási törvényt és az államnyelvtörvény tervezetét szokta sérelmezni. A kárpátaljai magyar kisebbség jogaira hivatkozva pedig akadályozza Ukrajna közeledését az euroatlanti struktúrákhoz. Budapest egy ideje ezt az adut használja zsarolásképpen keleti szomszédjával szemben, a történet azonban nem az oktatási törvénnyel kezdődött, és van benne néhány aránytalanság:
1. Magyarország a nyugati struktúrákban való tagsága révén egyoldalú zsarolási potenciállal rendelkezik Ukrajnával szemben.
2. Az mindenképp üdvözlendő, hogy Budapestnek fontos a kárpátaljai magyarság számára biztosított kisebbségi jogok szintje. Azt is látni kell, hogy Magyarország létezését illetően ez nem kritikus jelentőségű kérdés. Ezzel szemben Ukrajna jövője szempontjából, illetve az egyébként is sérült szuverenitását fenyegető orosz veszély miatt a nyugati integráció az ország számára létkérdés.

A feszültség eredete

A 2013–14 telén lezajlott ukrán forradalomig, majd az ezt követő orosz beavatkozásig a két ország kapcsolatát nem terhelték súlyos nézeteltérések, illetve érdekkonfliktusok. Innen az események elkezdtek sűrűsödni, és tisztább kép csak bizonyos idő elteltével állt össze.

Putyin 2014 óta aktív intézkedésekkel a lehető legtöbb fronton destabilizálni akarja Ukrajnát. A kárpátaljai ruszin és magyar szeparatizmus ügyének felpiszkálásával, Kárpátalja föderális státuszának a kierőszakolásával a célja ideális esetben az ukrán háború nyugati frontjának a megnyitása lett volna.

2016 októberének végén a CyberHunta ukrán hackercsoport kiszivárogtatta Vladiszlav Szurkov levelezését. Róla röviden azt érdemes tudni, hogy Putyin 1999 szilveszteri megbízott elnöki kinevezése óta különböző pozíciókban az elnök közvetlen munkatársa. Ő a putyinizmus fő ideológusa, Oroszország ezredforduló utáni politikai rendszerének, azaz a demokrácia díszleteit felvonultató diktatúra, az „irányított demokrácia” modelljének a kidolgozója. A hatalom igényeit szolgálni hivatott kamupártok és kamuszervezetek sorának a kitervelője, a dezinformáció – belföldön mint hatalomtechnikai kulcseszköz, geopolitikai kontextusban mint 21. századi hadviselési technika – nagymestere.

Szurkov-dosszié

A levelezésből kiderül, hogy Szurkov az ukrajnai beavatkozás fő koordinátora, neki jelentenek a szakadár területek parancsnokai és kulcsemberei. A szivárogtatással a kormányfüggetlen magyar sajtó is foglalkozott, a kárpátaljai vonatkozású információkról bővebben a Kettős Mérce blogon jelent meg Kálmán Mihály Kiszivárgott iratok: A Fidesz és a Jobbik segítségével akarta megszállni Kárpátalját Putyin? című írása.

A levelezés több dokumentumot tartalmaz, amelyekből kiderül, hogy Oroszország nemcsak politikai szerepet szán a két magyarországi szélsőjobboldali pártnak a kárpátaljai szeparatizmus nemzetközi elfogadtatásában és legitimálásában, hanem Magyarországnak a konfliktusban való katonai részvételével is számol, fegyveres erőket kellett volna Kárpátaljára küldeni az ott felállítandó Ideiglenes Kormány védelmében. A Szurkov-levelezésből származó dokumentum így fogalmaz:
„Kidolgozni a kérdést arról a lehetőségről, hogy Magyarországot bevonjuk Kárpátalja és az Ideiglenes Kormány védelmének ellátását érintő kérdés megoldásába, úgy, hogy magyar fegyveres erők legyenek küldve a régióba békefenntartóként, amíg a helyzet stabilizálódik. Ezeknek a céloknak az érdekében fel kell használni a megfelelő média-provokációs technológiákat. (A hatalomátvétel során elkerülhetetlen áldozatok jelentős része a magyar közösség képviselőjeként lesz beállítva, akik a banderista, jobboldali erők és a Kijev-párti titkosszolgálatok kezei által estek el.)”

További idézet a Kettős Mérce által közölt anyagból: 2014 (megjegyzés: az évszám a szerző kiegészítése) október elejére ezt javasolta a tervezet: „A Fideszben meglévő lehetőségek felhasználásával folytatni az erőfeszítéseket abból a célból, hogy erősítsük Orbán V. magyar miniszterelnök abbéli politikai és diplomáciai tevékenységét, hogy kifejezze Kárpátalja föderalizációjának hivatalos támogatását, a magyar–ruszin autonómia régióban történő megteremtése gondolatának védelmét, és az Oroszország elleni EU-s szankciók elítélését.” Elég nyilvánvaló, hogy Putyin valóban felhasználja a Fideszben meglévő „lehetőségeit”, mert Orbán az elvárásoknak – autonómiaigény, EU-s szankciók elítélése – rendre meg szokott felelni.
A Szurkov-levelezésből származó dokumentumoknak megfelelő elvárásokat a Fidesz a kommunikáció szintjén teljesíti, a gyakorlatban – egyelőre legalábbis – visszafogottabb, mint a Jobbik és annak szervezeti holdudvara.

 

2018. október 5. 10:04

Ukrán–magyar szemet szemért

Aktiválódik a szélsőjobb

Kárpátalja egyike azoknak a témáknak, ahol az orosz érdek külön-külön találkozik a két magyarországi radikális jobboldali parlamenti párt érdekeivel. A Jobbik és a hozzá asszociált szélsőséges és revizionista szervezetek a Szurkov levelezéséből megismert dokumentumokkal összhangban 2014 közepétől különösen aktívvá váltak: összejöveteleket és tüntetéseket szerveztek, ezek visszatérő témája Kárpátalja Ukrajnától való függetlenedése és a revizionizmus volt.

Magyar szélsőjobboldali portálok hozták a hírt, hogy 2014 nyarán Vona Gábor, Gyöngyösi Márton és Kovács Béla (aki a különösen furcsa módon kipattant kémbotránya miatt KGBéla néven vált hírhedtté) jobbikos politikus Moszkvában tárgyalt Kárpátalja státuszáról. A Jobbikot a putyinizmus felé nyitottá tevő KGBéláról itt érdemes megjegyezni: az azonosítatlan zöld egyenruhások által megszállt Krím elcsatolásáról tartott illegitim népszavazáson megfigyelőként volt jelen, szerinte az törvényes volt.

GRU: mintha otthon lennének

A bőnyi rendőrgyilkos Győrkös István vezette paramilitáris Magyar Nemzeti Arcvonalnak az orosz katonai hírszerzéssel (GRU vagy GU) való sokéves intenzív kapcsolatáról az Index közölt írásokat. A portál beszámolt a magyar kormány elképesztő tétovaságáról az orosz hírszerzők magyarországi tevékenységével kapcsolatban. Az Orbán-kabinet semmittevésének egyetlen magyarázata lehetséges: az orosz hírszerzők a kormány egyetértésével működnek Magyarországon. Azt pedig a magyar kormány sem feltételezi a GRU-ról, hogy szórakozásképpen küldi Magyarországra a tisztjeit helyi neonácikkal lövöldözős játékot játszani.

Putyin kiváló tanítványa

A Kárpátalja destabilizálásáért tett orosz erőfeszítések egyelőre nem hozták meg a kívánt eredményt, nem sikerült tömegeket szervezni a szeparatizmus ügye mögé. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy az ügy végleg lekerült a napirendről. Erre utal az, hogy Orbán idén Tusványoson témává tette az ukránkérdést és elszavalta a vonatkozó putyini leckét: elvitatta Ukrajna esélyét arra, hogy integrálódjon a nyugati szövetségi rendszerekbe, Ukrajna helyét az ország szándéka ellenére az orosz érdekszférában tartja reálisnak.

Az ukrán szemszögből mérhetetlenül otromba és veszélyes megfogalmazásból világosan leszűrhető: Orbán egyrészt végrehajtja Putyin instrukcióit, másfelől érdeke is, hogy Ukrajna Magyarország-percepciója ne változzon, sőt. Ukrajna tekintse Magyarországot kiemelt nemzetbiztonsági fenyegetésnek és az orosz–ukrán háborúban Putyin szövetségesének.
Magyarország korábban tett barátságos lépéseket Ukrajna érdekében, ilyen volt, amikor 2013-ban beindította a reverz földgázszállítást. Ezt Budapest időnként elő is szokta hozni, amikor az ukrán nacionalista intézkedések sérelmezése mellé oda kívánja tenni a hálátlanság nyomatékát.

Viszont Ukrajna azt helyesen látja, hogy az ukrán–orosz háború megindítása óta a Putyin–Orbán aszimmetrikus kapcsolat egyik kiemelt területe lett Magyarországot felhasználni Putyin ukrajnai destabilizációs törekvéseihez, még ha ezt ők ketten nem verik is nagydobra. Ukrán szempontból csak másodlagos, bár nem jelentéktelen kérdés, hogy Orbánt ebben a játszmában milyen mértékben mozgatják kényszerek, illetve belpolitikai ösztönzők.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Bugár: Úgy döntöttem, Érsek lesz a listavezető

Újabb női holttestet találtak Pozsonyban, de a rendőrség szerint nincs sorozatgyilkos a városban

Dzsudzsákról, Hamšíkról, Hapalról és Bénesről

Kocsmafilozófia haladóknak

Vegyük komolyan a szűrést!

A Szkripal-ügyhöz lehet köze a Jaroslav Naď ellen indított eljárásnak

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!