Ukrán–magyar szemet szemért

Pavol Klimkin ukrán külügyminiszter múlt hét szerdán az ENSZ-közgyűlésen tájékoztatta magyar kollégáját, Szijjártó Pétert, hogy Ukrajna rövid időn belül kiutasítja a beregszászi magyar konzult. Az ukrán külügy tegnap diplomáciai jegyzéket adott át a kijevi magyar nagykövetnek, ebben közölte, hogy a beregszászi diplomata a tisztségével összeegyeztethetetlen tevékenységet folytatott, ezért távoznia kell az országból. 

Az ukrán külügyminisztérium szerint a kijevi vezetés arra számít, hogy a magyar fél a továbbiakban tartózkodni fog mindenfajta barátságtalan lépéstől az Ukrajnához fűződő kapcsolatokban, kiküldött tisztségviselői pedig kerülni fogják a törvénysértéseket. 
Szijjártó erre a lépésre válaszképpen már napokkal ezelőtt kilátásba helyezte egy Magyarországra akkreditált ukrán konzul kiutasítását. A beregszászi magyar konzul kiutasítását követően a magyar diplomácia vezetője bejelentette: „A Külgazdasági és Külügyminisztériumba kérettük Ukrajna budapesti nagykövetét, és közöltük vele, hogy a Budapesten működő ukrán nagykövetség egyik konzuljának – meg is neveztük természetesen a személyt – 72 órán belül el kell hagynia Magyarországot.” Az ügy közvetlen előzménye az a YouTube videómegosztóra felkerült, titokban készített felvétel, amely kárpátaljai magyarok magyar állampolgársági eskütételét és magyar útlevelük átvételét dokumentálja. A megvágott felvételen elhangzik egy tanács is, mely szerint az ukrán–magyar határátlépésnél az ukránoldalon csak az ukrán útlevél használandó.

Magyarország az ukrán oktatási törvényre hivatkozva egy ideje következetesen akadályozza Ukrajnának az euroatlanti struktúrákhoz való közeledését, illetve megkérdőjelezi az esélyét annak, hogy az ország a Nyugat részévé válhat. Nyilvánvalóan ez vezetett el Ukrajna mostani kemény lépéséhez. A Kárpátalján élő magyarok állampolgári eskütétele egyébként sokéves gyakorlat, amely régóta nem titok az ukrán szervek előtt. Eddig Ukrajna ezt nem nehezményezte. 

Amerikai–brit nyomás 

Az amerikai és a brit diplomáciának ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy Magyarország és Ukrajna tárgyalás útján rendezze nézeteltéréseit. Egy budapesti konferencián David Cornstein budapesti amerikai nagykövet elmondta, az egyik fontos feladat, amivel Magyarországra küldték, a magyar–ukrán viszony rendezésének elősegítése, tájékoztatott a hvg.hu. Meggyőződése szerint, ha Ukrajna valamilyen formában a NATO tagja lett volna, nem történt volna meg a Krím orosz annektálása. Úgy fogalmazott, megérti a magyar álláspontot az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, viszont nem érti, mi köze van az oktatási törvénynek a NATO-hoz. 

„Nem hagyhatjuk magára Ukrajnát, nem kelthetünk olyan látszatot, hogy az erőszakosan fellépő Oroszország azt teheti, amit akar Ukrajnában, vagy akár a dél-angliai Salisburyben” – ezt Iain Lindsay brit nagykövet mondta ugyanezen a konferencián. Rajtuk kívül több NATO-tagállam is kifejezetten nehezményezi, hogy Budapest akadályozza keleti szomszédjának a NATO-hoz való közeledését. A Nyugat számára prioritás, hogy Ukrajna ne zuhanhasson vissza Putyin érdekszférájába. 

Ukrán államnyelv 

Az ukrán–magyar viszonynak van néhány neuralgikus pontja, ezek közül az egyik a diszkriminatív ukrán nyelvtörvénytervezet. Csak véletlen egybeesés, hogy az ukrán parlament éppen tegnap fogadta el első olvasatban az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán. (mzs, MTI)