Az ombudsman

Az ombudsman intézményét 1992-ben a Maastrichti Szerződés állította fel. Első európai ombudsmanná Jacob Södermant, a volt finn ombudsmant és igazságügy-minisztert 1995-ben választotta meg az Európai Parlament. 1999 októberében Södermant egy újabb ötéves ciklusra választották meg. 2003-ban nyugdíjba vonult. Utóda Nikiforosz Diamandourosz.

Az európai ombudsman feladata az Európai Közösség intézményei és szervei, mint például az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa vagy az Európai Parlament, helytelen eljárásainak kivizsgálása és a vizsgálat eredményének jelentése. Hatásköre alól – és csakis bírósági mivoltukban – az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság képeznek kivételt. Az ombudsman általában benyújtott panaszok alapján indít vizsgálatot, de önmaga is kezdeményezhet kivizsgálást.

Panaszt az unió bármely polgára, valamint az EU bármely tagállamában törvényesen bejelentett természetes személy vagy hivatalosan nyilvántartott irodával rendelkező jogi személy tehet. A panaszokat az ombudsmanhoz levélben, faxon vagy e-mailen lehet benyújtani. Az ombudsman vizsgálati hatásköre igen széles. A Közösség intézményei és szervei kötelesek az ombudsman rendelkezésére bocsátani bármely általa igényelt információt és iratot. A tagállamok szintén kötelesek részére biztosítani a Közösség intézményei és szervei által elkövetett ügyintézési hibák tisztázásához szükséges adatokat.

Amennyiben az ügy a kivizsgálás ideje alatt nem oldódik meg, az ombudsman „barátságos megoldásként” olyan egyeztetést kezdeményez, amely orvosolja az ügyintézési hibát, és a panaszos megelégedésére szolgál. Ha ez az egyeztetési kísérlet nem jár sikerrel, akkor az ombudsman javaslatot tehet az eset megoldására. Amennyiben az érintett intézmény nem fogadja el ezt a javaslatot, úgy az ombudsman különleges jelentést tehet az ügyről az Európai Parlamentnek.

Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszok többsége ügyintézési késést, a rendszer átláthatatlanságát vagy az információhoz való hozzáférés megtagadását érinti. Néhány eset az intézményeknek és alkalmazottaiknak munkaügyi kérdéseivel, az alkalmazottak toborzásával vagy a folyamatban lévő versenypályázatokkal foglalkozik. Más ügyek témája az intézmények és magánvállalatok közötti szerződések, mint például a szerződés hirtelen felbontása. (origo)