Az Európai Parlament felfüggesztette Kovács Béla mentelmi jogát

A javaslatról nem elektronikusan, és nem név szerint, hanem kézfeltartással szavaztak az Európai Parlament képviselői.    Tavaly májusban vált ismertté, hogy Kovács Béla ellen feljelentést tett az Alkotmányvédelmi Hivatal, az ügyészség pedig kérte az EP-től a politikus mentelmi jogának felfüggesztését.    A kérést az ügyészség a sajtóban megjelent értesülések szerint az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanújával indokolta. A polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel látogatott Moszkvába. Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját, és azt is, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna titkosszolgálatokkal.    Az Európai Parlament jogi bizottsága hónapokon át vizsgálta, hogy a magyar ügyészség kérése alapján kiadható-e Kovács Béla a magyar hatóságoknak, Polt Péter legfőbb ügyészt is meghallgatták. Az ilyen ügyekhez hasonlóan az egész folyamat zárt ajtók mögött zajlott. A jogi bizottság hétfőn szavazott arról, hogy Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a plenáris ülésnek.    A testület nem azt vizsgálta, hogy alapos-e a gyanú, vagy bűnös-e Kovács. Ilyen jogköre az EP-nek nincs, ez a magyar igazságszolgáltatás feladata. Az EP jogi bizottságának azt kellett eldöntenie, hogy a magyar hatóságok kérése értelmében a megfogalmazott gyanú olyan-e, amelynek alapján jogos lehet a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztése. Az EP szabályai szerint az uniós parlament tagjai nem mondhatnak le mentelmi jogukról.    A magyar képviselők közül a Demokratikus Koalíció politikusai előre tudatták, hogy megszavazzák az indítványt.    "Meggyőződésünk ugyanis, hogy a súlyos kémvádak fényében helye van az alapos vizsgálatnak, a független bírósági eljárásnak" - közölte Molnár Csaba és Niedermüller Péter.