Az Európai Bíróság

A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság az Európai Unió öt alapintézményének egyike, a közösségi törvények megsértésének jogorvoslására hivatott központi szerv. Alapítása – 1952 – óta a bíróság mintegy 10 ezer jogi esettel foglalkozott: olyan ügyek ezek, amelyek kapcsolatban vannak a közösségi jogokkal. Bírósághoz fordulhatnak azok a természetes vagy jogi személyek, netán államok vagy térségek, amelyek úgy érzik, az uniós szabályok sértik valamely jogukat, vagy ellenkezőleg: a közösségi rendben keresnek megoldást az őket ért jogsértésekre

Az ügyek többségében a felperesek valamelyik tagállam nemzeti bíróságához fordulnak, ha a közösségi joggal összefüggő sérelem érte őket. Ezt követően – szükség esetén – a nemzeti testületek keresik meg az Európai Bíróságot, hogy értelmezésre vagy alapelvteremtésre kérjék meg. A luxemburgi bírák ilyenkor egyfajta tanácsadó szerepet töltenek be: véleményük nyomán a nemzeti bíróság ítélkezik.

A bíróság esetenként az EU-hoz nem tartozó országokkal vagy területekkel kapcsolatban is állást foglalhat, például a nemzetközi szerződések esetében, amikor – általában európai bizottsági kérésre – a luxemburgi testület véleményét is meg kívánják ismerni. A bíróság ez esetben nem egyszerűen véleményt mond: döntése kötelező, és adott esetben az EU például csakis saját szabályozásának megváltoztatásával kötheti meg a nemzetközi szerződést.

Az Európai Bíróság jelenleg tizenöt bírából és kilenc főügyészből áll. Bár szerződéses előírás nincs rá, a bírók az EU különböző tagországaiból érkeznek – minden tagállam küld egyet-egyet. A tapasztalatok szerint egyszerre mintegy 6-700 különböző eset fekszik a bíróság asztalán. Az ügyek átfutása ritkán tart 1,5-2 évnél tovább.

Amint Szlovákia tagja lesz az Európai Uniónak, bármely állampolgár vagy cég az Európai Bírósághoz fordulhat, ha úgy érzi, jogaiban sérti valamely szlovákiai ítélkezés, illetve a magukat sértettnek érző magyar természetes vagy jogi személyek is beadványt intézhetnek Luxemburgba. Az igazságszolgáltatás a nemzet fölötti, uniós szintre is kiterjed – de csakis és kizárólag az unióval összefüggő ügyekben, a nemzeti szuverenitás ezen a területen sem csorbulhat. (MTI, ú)