Mély aggodalmának adott hangot vasárnap Kamikava Jóko japán és Pak Dzsin dél-koreai külügyminiszter az észak-koreai rakétakilövések miatt. A tárcavezetők dél-koreai Puszanban tartott egyeztetésén a II. világháború idején Japán által szexrabszolgaságra kényszerített dél-koreai nők ügye is szóba került.
Az észak-koreai rakétakilövések jelentette fenyegetésről is egyeztetett a japán és a dél-koreai külügyminiszter
A miniszterek nem sokkal a Dél-Koreában tartandó dél-koreai-kínai-japán külügyminiszteri találkozó előtt tartott megbeszélésén kiemelték: Szöul és Tokió szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal az Észak-Koreát érintő kérdésekben. Példaként az Észak-Korea és Oroszország közötti fegyverüzleteket, illetve az Észak-Koreában elhurcolt japán állampolgárok ügyét említették fel.
A megbeszélésen Kamikava emellett sajnálatát fejezte ki a szöuli felsőbíróság a héten meghozott döntése miatt, mely arra kötelezte Japánt, hogy fizessen fejenként 200 millió von (53 millió forint) kárpótlást a hadserege által a II. világháború alatt szexrabszolgaságra kényszerített nőknek.
Tokió már korábban is azzal érvelt az újabb dél-koreai panaszokkal kapcsolatban, hogy a kártérítési követeléseket rendezték egy 1965-ös, a kapcsolatok normalizálását célzó szerződésben, valamint a két ország között 2015-ben kötött megállapodásukra hivatkozik, amely szerint a két fél végérvényesen véget vet a vitának.
Kamikava korábban azt vetette a felsőbíróság szemére, hogy döntésével a nemzetközi jogot is megsérti.
Japán és Dél-Korea viszonyára a mai napig árnyékot vet a Koreai-félsziget 1910-től 1945-ig tartó japán gyarmati uralma, valamint Japán második világháborús szerepe.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.