Az EP több finanszírozást sürget a természeti katasztrófákra való felkészülés megerősítéséhez

Az EP-képviselők az Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot, Romániát és Szlovákiát sújtó árvizekről szóló állásfoglalásukban – amelyet csütörtökön kézfeltartással fogadtak el – elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy az EU legutóbb csökkentette az uniós polgári védelmi mechanizmus költségvetését.

Az állásfoglalás sürgette az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az érintett országok finanszírozásának mozgósítását, és kérte, hogy a segítségnyújtáshoz más technikai és pénzügyi támogatás, például kohéziós politikai eszközök is álljanak rendelkezésre.

Az EP-képviselők elegendő és magasabb szintű finanszírozást kértek a felkészülés növelésére és kapacitásépítésre, különös figyelemmel a következő többéves uniós költségvetésre, valamint szorgalmazták, hogy az EU Szolidaritási Alapja „összemérhető legyen az Európában jelentkező természeti katasztrófák növekvő számával és súlyosságával”.

Az állásfoglalás több hosszú távú uniós beruházást sürgetett a regionális és helyi ellenállóképesség kiépítésére, és követelte: a jövőbeli uniós kohéziós politika még inkább összpontosítson az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az alkalmazkodásra. Javasolták, hogy az uniós bizottság terjesszen elő úgynevezett klímaadaptációs tervet az ellenállóképesség megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, illetve a felkészüléssel, tervezéssel és a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos nemzeti intézkedések összehangolása céljából. A képviselők kiemelték, hogy sürgős beruházásokra van szükség az árvízkezelés és az árvízkockázatok megelőzése terén is.

Az EP vonatkozó közleménye megjegyezte: az elmúlt 30 évben az árvizek 5,5 millió embert érintettek Európában, közel háromezer ember életét követelték, és több mint 170 milliárd euró gazdasági kárt okoztak.