Az ENSZ Közgyűlése megfigyelő állammá minősítette Palesztinát

 

A Palesztina államiságát elismerő határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazott. Az ENSZ 41 tagállama - köztük Magyarország - tartózkodott a voksoláson. Az ellenszavazók között volt az Egyesült Államok, Kanada és Izrael; Európából egyedül Csehország tartozik ebbe a csoportba.    A világszervezet közgyűlése bő egy évvel azután szavazta meg a Vatikánéhoz hasonló megfigyelői állami státust a palesztinoknak, hogy kudarccal végződött Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének arra irányuló kísérlete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsával teljes jogú tagállamként ismertesse el az általa képviselt közösséget.    A palesztinoknak így nem lesz ugyan szavazati joguk az ENSZ-ben, de az új, magasabb státusuk lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek a világszervezet több szakosított szervezete, a többi között a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájában.    Az ENSZ Közgyűlése pontosan 65 évvel ezelőtt, 1947. november 29-én szavazta meg, hogy a történelmi Palesztina területén egy arab és egy zsidó állam jöjjön létre. Az arab államok azonban elutasították a felosztást, és a rendezésről azóta sem született megállapodás.    Abbász palesztin elnök a csütörtöki szavazás előtt elmondott felszólalásában arra kérte a világszervezet közgyűlését, hogy állítsa ki Palesztina "születési bizonyítványát".    A voksolás után kiadott nyilatkozatban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megismételte azt a korábbi állásfoglalását, hogy a határozat a gyakorlatban semmin nem változtat. "Nem lesz palesztin állam olyan intézkedések nélkül, amelyek garantálják Izrael állampolgárainak biztonságát" - fogalmazott.    Izrael már korábban értésre adta, hogy álláspontja szerint a kezdeményezés negatívan hat a közel-keleti békefolyamatra. A kormány mindazonáltal azt is jelezte, hogy nem mondja fel a palesztinokkal kötött megállapodásait.    A New York-i voksolás után nyilatkozva Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a tartós rendezést célzó kétoldalú tárgyalások folytatására hívott fel. Hangot adott annak a véleményének, hogy a palesztinoknak joguk van saját, független államhoz, de Izraelnek is joga van ahhoz, hogy szomszédjaival békében és biztonságban éljen.    Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet a közgyűlés határozata után szintén felszólította a feleket, hogy haladéktalanul újítsák fel béketárgyalásaikat. Mint mondta, az Egyesült Államok ezekhez segítséget fog nyújtani, de felszólított mindenkit a térségben, hogy tartózkodjon a további "provokatív cselekedetektől". Rice szerint a közgyűlési határozat újabb akadályt gördített a béke útjába.    Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is "szerencsétlennek és kontraproduktívnak" nevezte a közgyűlés határozatát. "Világosan értésre adtuk, hogy csakis a felek, az palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások vezethetnek el a békéhez, amelyet mindkét fél megérdemel" - mondta.    A legtöbb ENSZ-tagállam már jóval a voksolás után világossá tette álláspontját, így a szavazási eredmény nem számít meglepetésnek.    Martonyi János külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben jelentette be, hogy Magyarország tartózkodik a voksoláson. Kifejtette, hogy a kormány a két független államhoz vezető megoldás híve a közel-keleti rendezésben, és úgy véli, nem ez a célszerű és hatékony módja a békefolyamat előmozdításának.    A magyar miniszter azt is elmondta: "A mi szándékunk az volt,(...) hogy létrejöjjön egy egységes uniós álláspont, 27 tagállam egységes álláspontjaként." Mint mondta, egy ponton a külügyminiszterek tanácsában ez nem is tűnt teljesen lehetetlennek, de később kiderült, hogy mégsem fog sikerülni.    Az uniós tagállamok a nemet mondó Csehország kivételével igennel szavaztak vagy tartózkodtak a csütörtöki voksoláson.    A palesztin területeken már Abbász beszéde alatt örömünnep kezdődött, amely a szavazás eredményének ismertetésekor érte el tetőfokát. A helyi lakosság a levegőbe leadott lövésekkel, örömujjongással, hálaadással üdvözölte az államiság közvetett elismerését.