Az ENSZ a hatósági erőszak módszeres és aránytalan alkalmazásával vádolja Caracast

A főbiztosság áldozatok és szemtanúk beszámolóira hivatkozva azt írta: az állami erőszakszervezetek tevékenységének célja a caracasi kormány "politikájával egyet nem értő hangok elnyomása és a félelem légkörének megteremtése" volt. A biztonsági erők sokszor könnygázzal, motorokkal, vízágyúval és éles lőszerekkel oszlatták fel a tömeget - tette hozzá. A tiltakozók sem tartózkodtak az erőszaktól, többen kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálóztak a megmozdulások során.

A főbiztosság úgy tudja, hogy a biztonsági erők és kormánypárti csoportok 73 ember haláláért felelősek, míg 51 áldozat halálának körülményei máig tisztázatlanok.

Az ENSZ további vizsgálatot követelt az ügyben, és felszólította Nicolás Maduro venezuelai elnök kabinetjét, hogy engedje szabadon az önkényesen fogva tartott tüntetőket, valamint kerülje a civilek katonai törvényszék előtti jogtalan számonkérését.

A tüntetéshullám árpilisi kezdete óta több mint ötezer embert vettek őrizetbe. Július végi adatok szerint közülük ezren továbbra is börtönben raboskodnak, ahol sokszor kínzásnak és embertelen bánásmódnak vannak kitéve.

"A tiltakozások során általánossá és módszeressé váló túlkapások, valamint a tüntetők és politikai ellenfelek önkényes őrizetbe vételei azt jelzik, hogy ezek nem elszigetelt tisztek illegális akciói voltak" - szögezte le a világszervezet.

Zeid Raad al-Husszein emberi jogi főbiztos közleményében figyelmeztetett, hogy a gazdasági és társadalmi válság, valamint az egyre növekvő politikai feszültség miatt "jelentős veszélye van annak, hogy a venezuelai helyzet tovább romlik". Az ENSZ-tisztségviselő szerint a demokrácia az elmúlt időszakban súlyos csapásokat szenvedett a latin-amerikai országban.

"Én úgy látom, hogy a demokrácia már alig lélegzik, ha egyáltalán még életben van" - mondta egy sajtótájékoztatón Zeid, akit arról faggattak, diktatúrának minősíthető-e Venezuela.