Az aradi vértanúkra emlékezett a magyarság

A vértanúk kivégzésének évfordulójáról megemlékeztek a Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján is. Semjén Zsolt Kiemelte: természetellenesek és kontraproduktívak a politikai villongások, hiába vannak utak a két ország között, ha nincs szellemi nyitottság az autonómia, a nyelvi jogok biztosítása és a szimbólumok tiszteletben tartása iránt.    Semjén Zsolt hangsúlyozta: minél több összekötő kapocsra van szükség a 450 kilométeres, magyar-román közös határszakaszon, ezért szorgalmazta, hogy a tíz, már megépült közúti határátkelőt mihamarabb adja át a román fél a forgalomnak.    Emlékeztetett: a magyar-román együttélés 2012-ig bizalmi alapú, gyakorlatias és eredményes volt, az együttműködést azonban az utóbbi években politikai szinten elutasították, az utóbbi hetekben pedig "minősíthetetlen stílusú támadások" érték Magyarországot.    Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szövetségi elnöke kiemelte: a szabadság nem lehet kizárólagosan egy nemzeté. "Nem lehet egy nép szabad, amíg a vele élő más népek vagy etnikumok nem érzik magukat szabadnak" - fogalmazott. Kifejtette: számukra a szabadság azt jelenti, hogy nemzeti identitásukat, nyelvüket és kultúrájukat szülőföldjükön megőrizhetik.     Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei elnöke szerint a magyarság - különösen Aradon és a szórványban - ideológiai és politikai törésvonalak mentén egyre megosztottabb, a megosztottság pedig gyengíti az erejét.    Urbán Erik csíksomlyói ferences atya, erdélyi érseki helynök celebrálásával szentmisét tartottak az aradi római katolikus templomban. Ezt követően Kelemen Hunor a Szabadság-szobornál helyezett el koszorút a vértanúk emlékére.   A Felvidéken szinte minden nagyobb magyarok lakta településen megemlékezéseket tartottak, így Pozsonyban, Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Somorján, Párkányban, Rimaszombatban, Rozsnyón, Füleken.    Pozsonyban a kecskekapui temetőben, a vértanú halált halt báró Jeszenák János, a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa, illetve Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét.    A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok helyi választmánya, Magyarország pozsonyi nagykövetsége, valamint a Pozsonyi Magyar Intézet, a Via Nova ifjúsági csoport és a Pozsonyi Casinó polgári társulás által szervezett rendezvényre több mint százan látogattak el.    Báró Jeszenák Jánosnak, az egyik pozsonyi vértanúnak a síremlékénél mondott beszédében Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete felidézte a pozsonyi vértanúknak a forradalomban és a szabadságharcban betöltött szerepét. A Magyar Közösség Pártja (MKP) már vasárnap megtartotta a nemzeti gyásznap alkalmából szervezett központi rendezvényét. A révkomáromi városi művelődési központban tartott megemlékezésen Berényi József, a felvidéki magyar párt elnöke az aradi tizenhármak állhatatosságára és emberi erejére mutatott rá, példának állítva azt a felvidéki magyarok számára.     Kárpátalja magyarsága hagyományosan Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmondnak, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának, felsőházi elnöknek a szobránál tartotta központi megemlékezését. A rendezvény ünnepi szónoka, Grezsa István, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozta: "Arad és 1848-49 szabadságharcának egyik fontos tanulsága, hogy nemzetiségtől, pártállástól, származástól függetlenül összefogott a teljes Kárpát-medence, magyarok és nem magyarok, bárók és polgárok, bácskakiak, beregiek és Ung-vidékiek harcoltak azért, hogy egy független, szuverén Magyarországon élhessenek".     Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke kiemelte: "A mártírok erőt adnak nekünk mostani küzdelmeinkhez". Mint fogalmazott, "a kárpátaljai magyarság most ismét komoly kihívások elé néz: mindenekelőtt helyt kell állnia az október 25-i ukrajnai önkormányzati választásokon".    A délvidéki központi megemlékezést Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál, a vajdasági Eleméren tartották. Szentmisével emlékeztek a város szülöttére abban a templomban, ahol már csak havonta egyszer tartanak katolikus szentmisét, a 4300 fős településen ugyanis már két százalék alá csökkent a magyar lakosság száma, és kevesebb mint egy tucat hívő van. Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: "Nekünk ma azt kell eldöntenünk, hogy a senki földjén, a bizonytalanságban, vagy pedig szülőföldünkön, érzelmileg és szellemileg a magyar nemzethez kapcsolódva akarunk-e élni".    Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke bejelentette, hogy az emléktábla mellett hamarosan szobrot is kap a településen Kiss Ernő.    Adán vasárnap Damjanich János vezérőrnagy emlékművét koszorúzták meg az emlékezők. Zomborban, Schweidel József szülővárosában hétfőn a Szent Rókus temetőben emlékeztek a szabadságharc katonáira, majd a Magyar Polgári Kaszinóban koszorúzták meg a honvédtábornok emléktábláját.     A Lázár Vilmos emlékére állított domborműnél Nagybecskereken a már hagyományosnak számító Légy híve rendületlenül című hangversennyel emlékeztek az aradi vértanúkra hétfőn.  Budapesten több megemlékezést, konferenciákat tartottak, emellett számos vidéki településen is fejet hajtottak kedden az október 6.-i nemzeti gyásznapon. Simicskó István honvédelmi miniszter és Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is kiemelte: az 1848-49-es szabadságharc vértanúi előtt pártállástól, világnézettől függetlenül tisztelegni kell. Áder János államfő Noszlopy Gáspár, a forradalom leverése után ugyancsak halálra ítélt honvéd őrnagyra is emlékeztetett. A központi rendezvénysorozat délelőtt 9 órakor a Parlament előtti Kossuth téren kezdődött, ahol Áder János köztársasági elnök jelenlétében katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország lobogóját. A megemlékezők innen átvonultak a Batthyány-örökmécseshez. Az egykori miniszterelnök vesztőhelyénél délután 4 óráig katonai díszőrség mellett bárki gyertyát gyújthatott az aradi vértanúk emlékére.    A központi programok este 6 órakor a Ludovika-kápolnában folytatódtak, ahol Bíró László tábori püspök celebrált emlékmisét, s beszédet mondott Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.    Az Országgyűlés keddi plenáris ülése is az aradi vértanúkra történő emlékezéssel kezdődött. Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke azt mondta: bárhol éljen is magyar a világban, pártállástól és világnézettől függetlenül ezen a napon meghajtja fejét 1848-49-es szabadságharcunk vértanúi előtt. Hozzátette: az Aradon kivégzett vértanúk felesküdtek a magyar szabadságra, s emellett kitartottak mindvégig, közösen, a halálig. Közülük sokan nem voltak született magyarok, mégis tudatosan választották az itthon maradást, vállalva a halált is azért, amire esküt tettek - fogalmazott Lezsák Sándor, aki szerint a vértanúk áldozata a nemzeti szabadság és függetlenség, valamint a polgárosodás 1848-as eszméivel együtt politikai nemzet identitásának lényegi része lett.     Az alelnök beszéde után a képviselők néma felállással emlékeztek a kivégzettekre.     Több parlamenti párt képviselői a központi rendezvényeken is részt vettek, voltak, akik önálló megemlékezést tartottak, illetve közleményben tisztelegtek a vértanúk előtt.     Áder János köztársasági elnök a Somogy megyei Újvárfalván, a Noszlopy-kúriánál rendezett megemlékezésen kiemelte: "Noszlopy Gáspár ott van 1848-as forradalmunk legnagyobb alakjainak panteonjában". "Kossuth őt nevezte a XIX. század legbátrabb emberének. Ezért is illő, hogy a mai napon az aradi mártírjaink előtt fejet hajtva az ő emlékét is felidézzük, és vele együtt mindazokét, akik a világosi fegyverletétel után is elevenen tartották 1848-as polgári forradalmunk és szabadságharcunk eszméjét" - hangsúlyozta Áder János.    A Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál Simicskó István honvédelmi miniszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy 1848-49 a magyar nemzet öntudatra ébredésének felejthetetlen időszaka volt. Kiemelte: az aradi vértanúk példát adtak arra, hogy felelősséget kell vállalnunk a kimondott szóért, egymásért, szeretteinkért, a nemzetért. A forradalom és szabadságharc idején a magyar nemzet megérezte, hogy összetartozunk - mondta, hozzátéve, hogy ez az összetartozás segíthet legyőzni az előttünk álló kihívásokat is. A miniszter közölte: lehetünk "liberálisok, szocialisták, kereszténydemokraták, bármilyen nézetünk lehet a világról", tisztelnünk kell szüleinket, őseinket, mindazt, amit létrehoztak.    A Fiumei úti sírkertben déltől középiskolásokkal együtt rendhagyó történelemórát tartottak.    A Nemzetstratégiai Kutatóintézetben rendezett konferencián Szász Jenő, a kutatóintézet elnöke azt mondta: ha értelmezni szeretnénk azt a történészi meghatározást, miszerint a nemzet nem más, mint közös kép a múltról és közös terv a jövőre, akkor - mint fogalmazott- "nem tévedünk nagyot azzal az állítással, hogy mind nemzetünk, mind az egyes nemzeti közösségeink fennmaradásának elengedhetetlen, hogy ne csupán a jövőt tervezzük közösen, hanem a közös emlékezetből fakadó múltunkból, hagyományainkat is ápoljuk". Rámutatott: az aradi tizenháromból csak ketten született a mai Magyarország területén. "Aki a határon átnyúló magyar összetartozást tagadja, az a vértanúakat és október 6-át tagadja" - fogalmazott.    Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: "a magyar nemzet 1848 márciusában nemcsak talpra állt, nemcsak visszaszerezte szabadságát, hanem képessé vált arra is, hogy mindenáron megvédje azt".    A tanácskozás fővédnöke, Schmitt Pál volt köztársasági elnök megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy őrizni kell a forradalom és "élve kell tartani" a hősök emlékét.    A beszédeket követően a kutatóintézet V. kerületi, Nagysándor József utcai székházában felavatták Nagysándor József, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kivégzett honvédtábornokának tiszteletére állított emléktáblát.    A Március 15. téren a "Hátrahagyottak emlékezete" címmel hétfőn megnyílt kiállítást, amely az aradi vértanúk hozzátartozóinak állít emléket október 11-éig lehet megtekinteni. A kiállítás a tizenhárom tábornok hátrahagyott családját, az özvegyeket, menyasszonyokat mutatja be, akiknek az élete gyakran ellehetetlenült.    A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.