Ausztria élére új kancellár áll

Bécs. Sebastian Kurz, az Oszt-rák Néppárt (ÖVP) elnöke a jobboldali Osztrák Szabad-ságpártot (FPÖ) vezető Heinz-Christian Strachét tartja legkomolyabb ellenfelének a kancellári székért folytatott harcban a vasárnapi osztrák parlamenti választások előtt.

Politikai földcsuszamlások sora rázta meg Ausztriát a legutóbbi, 2013. szeptember 29-én tartott parlamenti választások óta. Évtizedes tabuk dőlnek meg, a legnagyobb politikai földrengés azonban a vasárnapi előrehozott választások után következhet. Négy éve ugyan hatalmon maradt a háború utáni Ausztriát kisebb megszakítássokkal kormányzó, az Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) álló nagykoalíció. Azonban a két nagy párt népszerűsége jelentősen csökkent, miközben megnövekedett a radikális jobboldali, bevándorlásellenes, korábban a neonácinak tartott Jörg Haider nevével fémjelzett Osztrák Szabadságpárt (ÖFP) támogatottsága. A népszerűség csökkenése leginkább a korábban legerősebb szociáldemokrata SPÖ-t sújtotta, a párt az elmúlt években több mint egymillió szavazót veszített. Ennek fő oka az volt, hogy a párt adós maradt szociális jóléti, egészségügyi és oktatási programjainak megvalósításával. Hagyományos szavazóbázisa, a munkásság pedig egyre inkább elfordult tőle. A másik fő okot 2015-től a menekültválság kiéleződése, illetve ezzel kapcsolatban az osztrák kormánypolitikában bekövetkezett fordulatok jelentették.

Fejcserék a fő pártoknál

A sorozatos kudarcok, az erősödő bizalmi válság és főként az időközben 180 fokos fordulatot vett kormányzati menekültpolitikát követően 2016 májusában több mint 7 évi kormányzás után lemondott a szociáldemokrata Werner Faymann kancellár, és helyére – egyben az SPÖ élére is – az osztrák szövetségi vasutak akkori vezérigazgatóját, Christian Kernt választották. Ezzel egy időben lemondott a kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt elnöki tisztségéről az addigi alkancellár, Reinhold Mitterlehner is. Az ÖVP ugyan megpróbált minél hamarabb úrrá lenni a párton belüli válságon, és Mitterlehner helyére szinte azonnal az osztrák politika üdvöskéjének tartott, akkor alig 30 éves Sebastian Kurz külügyminisztert választották, a nagykoalíció fenntartását immár egyik párt sem tartotta kívánatosnak.

Sorossal riogatnak

A politikai változások legfőbb kiváltója 2015-től a menekültválság volt. A válság Ausztria számára is rendkívül sok gondot és feszültséget okozott. 2015-ben összesen 90 ezer menekültkérelmet nyújtottak be Ausztriában, összehasonlíthatatlanul többet, mint a megelőző években. Az osztrák kormány ezért úgy döntött, 2016-ban legfeljebb 37 500 menekültkérőt engednek be az országba, és 2019-ig számuk összesen 130 ezer lehet. Emellett Ausztriában október 1-től megtiltották a teljes arcot elfedő burka viselését is. Az osztrák menekültügyi korlátozás fordulópontot eredményezett az európai menekültpolitikában is, és több ország ugyancsak szigorú korlátozásokat vezetett be. Ilyen körülmények között törvényszerű volt a nagykoalíció felbomlása.

Az ÖVP néppárt támogatottsága 33–34% közötti, a szociáldemokrata SPÖ és az idegenellenes FPÖ támogatottsága egyaránt 25% környékén mozog. Nem kizárt, hogy a vasárnapi választások után 2000-et követően újra koalíciót alkot az ÖVP és az FPÖ, főleg azt követően, hogy a szociáldemokratáknak dolgozó egyik cég lejáratókampányt indított a néppárti pártelnök, Kurz ellen, azt állítva, Soros György milliárdos pénzeli őt annak érdekében, hogy beengedje a menekülteket. (MTI, Pr, ú)