Augusztus 6-án hirdetnek elsőfokú ítéletet a romagyilkosságok ügyében

Az utolsó szó jogán K. Árpád és testvére, István a tárgyaláson semmit sem kívánt előadni. A harmadrendű vádlott, P. Zsolt csupán ártatlanságát hangoztatta.     Cs. István negyedrendű vádlott valamivel hosszabban beszélt. Azzal kezdte, hogy az eljárás során négy vádlója volt, az ügyész és három vádlott-társa. Majd azt hangsúlyozta, hogy mindvégig az igazat mondta, bár talán védhette volna hangosabban az igazát, de az eljárás során elfáradt. Elfúló hangon hozzátette: bízik abban, hogy a bíróság nála jobban észlelte mindezt, és értékelni fogja. Cs. István magáról - édesanyja sajtónyilatkozatára hivatkozva - azt mondta: bűnös, de nem bűnöző.     A két dolog között óriási a különbség - tette hozzá.    A négy vádlott utolsó szó jogán előadott rövid nyilatkozatait követően a bírói tanács elnöke elmondta: bonyolultabb ügyekben van lehetőség arra, hogy elnapolják az ítélethirdetést. Jelen ügyben Miszori László tanácselnök augusztus 6-ára tűzte az elsőfokú határozat kihirdetését.    A tanács elnöke fontosnak tartotta közölni azt is, hogy a vádlottak esetleges távolmaradása nem lesz akadálya a 13 nap múlva esedékes határozathirdetésnek.    A négy vádlottnak augusztus 21-én a törvény erejénél fogva megszűnik négy éve tartó előzetes letartóztatása, ha addig nem születik meg az elsőfokú döntés.    A vád szerint a négy férfi 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben azok felgyújtott házukból menekültek.    A 2011. március 25-én kezdődött elsőfokú büntetőperben az ügyészség K. Árpád elsőrendű, K. István másodrendű és P. Zsolt harmadrendű vádlottat ötszörösen minősülő - aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett - emberöléssel vádolja tettesként, továbbá fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással és lőfegyverrel való visszaéléssel. Mindezért az ügyész e három vádlottra idén tavasszal perbeszédében tényleges életfogytiglant kért, míg a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő, és ezzel a minősített emberölések bűnsegédi magatartását megvalósító Cs. Istvánra határozott időtartamú fegyház kiszabását indítványozta.    Az ügyész perbeszédében korábban elhangzott: több vádlott vallomásaiból is megállapítható, hogy az úgynevezett "cigánybűnözéssel" szembeni fellépéssel érvelve adtak felmentést maguknak a mindenkire érvényes normák betartása alól.    A vád szerint az elkövetők rasszista indíttatásból hajtották végre cselekményeiket, volt, ahol éjjel rágyújtották a házat az alvó roma családra, majd az udvaron lesben állva a lángok közül gyermekeivel a karján menekülő apát a kisfiával együtt agyonlőtték, egy másik éjszakai támadásnál pedig álmában több lövéssel kivégeztek egy özvegyasszonyt, leányát pedig életveszélyesen megsebesítették.    Az ügyészség szerint az elkövetők a támadássorozatban összesen mintegy 80 lövést adtak le és tucatnyi gyújtópalackot hajítottak romák otthonaira, amivel összesen mintegy félszáz ember életét veszélyeztették, a hat halálos áldozat mellett volt öt életveszélyes és öt súlyos sérült is, köztük nők és gyerekek.    A vádlottak ugyanakkor tagadták bűnösségüket a gyilkosságok, személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében, és e vonatkozásban mindegyik védő ügyfelének felmentését kérte. Korábbi perbeszédében a negyedrendű vádlott ügyvédje arról beszélt, hogy védence legfeljebb bűnpártolást követett el egy vagy két támadásnál, amelyért elegendő büntetés négy éve tartó előzetes letartóztatása.