Atrocitások nélkül magas részvétellel zajlik a népszavazás, orosz-nyugati viták

A BBC beszámolója szerint a megfigyelők és helyszíni tudósítók magas részvételi arányról számoltak be a Krím félsziget státusáról rendezett népszavazáson. Az orosz fekete-tengeri hadiflottának helyt adó Szevasztopol városában - a helyi választási bizottság közlése szerint - délig a részvételi arány elérte a 49 százalékot.     Egyes szavazóhelyiségeknél sorok álltak, de a krími tatárok többsége - az előzetes várakozásoknak megfelelően - bojkottálja a referendumot. Zair Szmedljajev, a tatárok saját parlamentjének, a kurultájnak a képviselője elmondta, hogy azokon a területeken, ahol a tatárok tömbben élnek, "a nép abszolút többsége támogatja a medzslisz (a krími tatárok végrehajtó testülete) döntését a referendum bojkottjáról".    Az ukrán haditengerészet krími egységei bejelentették, hogy nem szavaznak a referendumon.    A BBC tudósítója a dél-ukrajnai terület fővárosából, Szimferopolból arról számolt be, hogy nem találkozott olyan emberrel, aki ne az Oroszországhoz való csatlakozásra voksolt volna. A helyi média ugyanakkor több szabálytalanságról is beszámolt. A többségében tatárok lakta Bahcsiszeráj körzetében meghiúsult a szavazás, mert nem volt kikből felállítani a választási bizottságokat.    A BBC megjegyezte, hogy a krími népszavazást Oroszországon kívül "senki nem ismeri el törvényesnek".    Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral, és közölte vele, hogy Oroszország tiszteletben fogja tartani a krími lakosság választását. Vlagyimir Putyin a Kreml álláspontját megismételve azt hangoztatta, hogy "a félsziget lakosságának akaratnyilvánítása a nemzetközi jog normáival teljesen összhangban valósul meg". Az orosz államfő az ENSZ Alapokmányának első cikkelyére is hivatkozott, amely rögzíti a népek egyenlőségét és önrendelkezési jogát. Az elnöki hivatal közlése szerint Putyin "ismét kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a radikális csoportosulások a kijevi hatalom asszisztálása mellett Kelet- és Délkelet-Ukrajnában erősítik a feszültséget".     Eközben az orosz külügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap is felhívta telefonon orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, és megvitatták az ukrajnai válsághelyzet fejleményeit. Szergej Lavrov ismét azt hangoztatta, hogy "a szélsőséges nacionalista és radikális erőknek a délkelet-ukrajnai régióban az utóbbi időben gyakorivá vált provokatív akciói komolyan destabilizálják a helyzetet" Ukrajnában. Újra felszólította Washingtont, hogy vesse latba befolyását és arra ösztökélje a jelenlegi kijevi vezetést, hogy tegyen valódi lépéseket "az (ukrajnai) orosz ajkú lakossággal, honfitársainkkal és minden ukrán állampolgárral szembeni tömeges törvénytelenség és önkényesség beszüntetésére". John Kerry arról biztosította Szergej Lavrovot, hogy Washington "már végzi a szükséges munkát, és arra számít, hogy az hamarosan kedvező eredményt hoz".     A nemzetközi jog megsértésének és Ukrajna területi egysége elleni támadásnak nevezte vasárnap a krími népszavazást Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. Schulz a Der Standard című osztrák napilap pódiumbeszélgetésén úgy vélte, a voksolás után a Krím félsziget el fog szakadni Ukrajnától.     Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is jogellenesnek minősítette vasárnap a krími népszavazást, és egyúttal jelezte: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek. Közös nyilatkozatukban emlékeztettek arra, hogy az uniós országok állam-, illetve kormányfői már március 6-án leszögezték: az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek tekintik az Oroszországhoz való csatlakozás népszavazásra bocsátását. Van Rompuy és Barroso megerősítette, hogy az EU nem fogja elismerni a referendum kimenetelét.    Kovács Béla jobbikos EP-képviselő szerint a Krím státusáról vasárnap rendezett népszavazás megfelel a nemzetközi előírásoknak - olvasható a The Guardian brit napilap beszámolójában. A cikk szerint Kovács Béla előző este Szimferopolban sajtótájékoztatón azt mondta, hogy minden, amit a referendum előtt szombaton látott, megfelel a nemzetközi normáknak, és a népszavazás várhatóan szabad és tisztességes lesz.    Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök azt hangoztatta vasárnap a kormány ülésén, hogy az ukrán állam megtalálja mindazokat, akik szeparatizmusra és az állam egységének megbontására bujtogatnak, akik az orosz katonák védelme alatt próbálják megsemmisíteni az ország függetlenségét. A miniszterelnök bejelentette, hogy újabb 6,8 milliárd hrivnyát, azaz körülbelül 170 milliárd forintot különítenek el védelmi célokra, a határőrség és a belügyi egységek számára.    Ihor Tenjuh védelmi miniszter közölte, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott abban, hogy március 21-ig az orosz katonák nem tartják blokád alatt az ukrán katonai egységeket. Szavai szerint ez idő alatt az ukrán katonák feltöltik tartalékaikat. A miniszter úgy tudja, hogy jelenleg mintegy 21,5 ezer orosz katona tartózkodik a Krímben.     A kelet-ukrajnai Donyeckben közben oroszbarát tüntetők megostromolták és hatalmukba kerítették donyecki ügyészség épületét, követelve a letartóztatott Pavlo Hubarjov önjelölt megyei kormányzó elengedését. Hubarjovot Ukrajna területi épsége és sérthetetlensége elleni támadással, az alkotmányos rend és államhatalom megdöntésére irányuló kísérlettel, illetve középületek elfoglalásával vádolják.