Ashton kész összehívni az EU külügyi tanácsát

Hozzátette, hogy a tagállamok külügyminisztereinek találkozója akár már a héten létrejöhet, a főképviselő pedig azon munkálkodik, hogy megtudja, lehetséges-e megtartani az értekezletet, amelyet Franciaország és Olaszország kezdeményezett, válaszul az iraki kurdok fegyverszállítási kérelmére.

Az utóbbi napokban Laurent Fabius francia és Federica Mogherini olasz külügyminiszter is a tanács összehívását kérte Ashtontól. A francia diplomácia vezetője vasárnapi levelében azt írta: az uniónak sürgősen fegyverekkel és lőszerrel kell ellátnia az iraki kurdokat, miután Maszúd Barzáni, az iraki kurd autonóm régió elnöke nemzetközi segítséget kért az Irakban előrenyomuló szélsőséges szervezet, az Iszlám Állam (IÁ) elleni harchoz.

A francia elnöki hivatal ugyancsak szerdán bejelentette, hogy Párizs a humanitárius segélyeken felül fegyvereket is küld az iraki kurd önvédelmi erőknek. Az Elysée-palota tájékoztatása szerint a lépésre a bagdadi hatóságokkal történt megállapodás alapján kerül sor. Az első fegyverszállítmányokat még szerdán útnak indítják. A közleményben indoklásként hangsúlyozták, hogy a kurd autonóm régióban "katasztrofális" helyzet uralkodik, és leszögezték, hogy "a Kurdisztánt és Irak egészét támogató mozgósításnak folytatódnia kell".

Az Iszlám Állam fegyveresei jelentős területeket foglaltak el Irak északi és nyugati részén, s az ottani, illetve a kelet-szíriai területeken "kalifátust" kiáltottak ki. A szervezet az elfoglalt észak-iraki területekről elüldözte a türkmén és a jazidi kisebbség - egy saját vallást követő kurd népcsoport - tagjait, akik a környékbeli hegyekben rekedtek víz és élelem nélkül. Közel-keleti katolikus szervezetek szerint több mint százezer iraki keresztény is menekülni kényszerült a harcok elől.

Az Egyesült Államok múlt péntek óta több légitámadást is intézett az Iszlám Állam ellen az észak-iraki kurd autonóm terület székhelye, Erbíl közelében és megkezdte a kurd önvédelmi erők, a pesmergák felfegyverzését.

Kedden az EU Politikai és Biztonsági Bizottsága vitatta meg az iraki helyzetet. A tagállamok képviselőiből álló, a külügyminiszteri tanácsnál alacsonyabb szintű testület ülésén abban állapodtak meg, hogy a tagállamok maguk dönthetnek arról, szállítanak-e fegyvereket az iraki kurdoknak. Nevük elhallgatását kérő diplomaták arról számoltak be, hogy azért nem sikerült megegyezni közös uniós fellépésről, mert az EU több tagországa ellenezte a fegyverszállítást.

Németország közölte, hogy katonai eszközökkel támogatja a dzsihadista Iszlám Állam ellen harcoló iraki hadsereget, de a fegyverszállítástól elzárkózott.