Aranyásókhoz hasonlítják a külföldieket

Pozsony. A szlovákiai agrártermelőket aggodalommal tölti el annak a lehetősége, hogy jómódú külföldi agrártermelők vásárolják fel vagy veszik bérbe – az EU-csatlakozás előtt vagy közvetlenül utána – az addig általuk bérelt, művelt termőföldet. Esetleg a terület iránti érdeklődésükkel felverik az árakat, bérleti díjakat a környéken.

Aggodalmuk nem teljesen alaptalan, ismertek a magyarországi zsebszerződések vagy a lengyelországi farmvásárlások, amelyek áldozatául anyagi nehézségekbe került termelők, vállalatok válnak. A hazai termelők többsége úgy véli, a külföldiek csak azért jönnek hozzánk, hogy a földet, termőterületet „aranyásóként” kiszipolyozzák, majd továbbálljanak. A már nálunk letelepedett külföldiekről a közvetlen és távolabbi szomszédok különböző történetek is tudnak, s név nélkül az újságírónak is elárulnak. Ezek mind be nem tartott környezetvédelmi előírásokról, elnézőbb szakhatóságokról, földígéretekről szólnak. A hazai termelők bírálják a földvásárlásra vonatkozó hazai jogszabályi korlátozásokat, a termőföld-vásárlási tilalom például vegyes vállalatok alapításával könnyedén megkerülhető. A földtulajdonosok lokálpatriotizmusában pedig nem lehet ebben a pénzéhes világban „vakon megbízni”, tehát abban, hogy a hazai ismert vállalkozókat részesítik előnyben eladás vagy bérletmeghosszabbítás esetén, s nem a ki ad többet elv alapján döntenek. A honi termelők főként a dán és a holland agrártermelők inváziójától félnek, tehát leggyakrabban azon országok termelőit jelölik meg legfőbb veszélyként, amelyek világszínvonalú agráriummal, ugyanakkor kevés termőfölddel rendelkeznek.

A holland agrártermelők – főleg a fiatalabb, de jó képzett generáció –valóban a kivándorlást, a más országban való megtelepedést, szerencsepróbálást választja otthoni vállalkozási lehetőségek híján – erősítette meg Tia Hermans. A Wagingeni Egyetem Alterra tudományos központjának koordinátora ugyanakkor az agrárújságírók hollandiai világszövetségének (IFAJ) kongresszusán a nemrég kijelentette: a holland farmerek többsége Kanadát, az Egyesült Államokat vagy valamelyik másik, kevésbé sűrűn lakott nyugat-európai országot választja új otthonául. Várakozással tekintenek az Európai Unió május elsejei bővülése elé is, bár az újonnan csatlakozókra elsősorban új piaci lehetőségként, nem pedig lehetséges új otthonként tekintenek. A holland agrártermelők többsége a Közép-Európa országaiban uralkodó tisztázatlan földtulajdonviszonyokat jelölte meg annak okaként, miért nem mernek körülnézni például a visegrádi országokban, ahol a termőföld ára 20-35 olcsóbb a hollandiainál. (gyor)

Európai átlagos földárak 1999–2001 között

Ország piaci ár (ha/euró)

Luxemburg 53 297

Hollandia 34 439

Belgium 15 895

Olaszország 13 180

Dánia 12 882

ĺrország 12 710

Anglia 11 615

Németország 9 416

Spanyolország 5 686

Görögország 5 038

Finnország 4 039

Franciaország 3 613

Svédország 1 988

Csehország 1 282

Magyarország 1 000

Szlovákia 877