Ankara már egy sor reformot megvalósított

Ankara. Törökország az őt ért európai bírálatokra azt hozza fel, a csatlakozási tárgyalások megkezdése feltételeinek teljesítése végett számos belpolitikai és jogi reformot hajtott végre az utóbbi években. Tény, olyan változtatásokat eszközölt a jelenlegi, úgynevezett mérsékelt iszlám kormányzat, amelyek nyolc-tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna.

Az ankarai parlament eltörölte a halálbüntetést, miáltal az 1999-ben elfogott kurd lázadó vezér, Abdullah Öcalan halálbüntetését életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták.

Feloldották a kurd nyelvű rádió- és tv-műsorok tilalmát, majd tavaly nyáron az állami adók megkezdték rendszeres, bár ritka műsorok sugárzását a két fő kurd nyelvjárásban és számos más, Törökországban élő kisebbség nyelvén. Előzőleg Ankara évtizedeken át tagadta a kurd kisebbség létezését; a kurdokat csak „hegyi törökök” néven emlegette, holott a kurdok nyelve az indoeurópai családba tartozik, s nem áll rokonságban a török nyelvvel.

Megszüntették Törökországban a nők jogi megkülönböztetését. Az új Btk. súlyosabb büntetési tételeket irányoz elő a nemi erőszakot, illetve „becsületbeli gyilkosságot” elkövetők számára. Utóbbiak áldozatait sokszor saját családjuk férfi tagjai ölik meg, például azért, mert a lány házasságon kívül esik teherbe. A kormány arra ösztönzi a távoli, falusi régiókban élő családokat, hogy iskoláztassák lányaikat.

Törvényen kívül helyezte a parlament a kínzás minden formáját, az elkövetőkre a súlyosbítás nyomán 3-tól 12 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Emberjogi aktivisták szerint ennek dacára a kínzás továbbra is elterjedt vallatási forma az országban; azonban a kormány ezt hevesen cáfolja.

A nemzetbiztonsági tanácsot érintő reformok eredményeként némileg veszített befolyásából a hadsereg, a testület ma már csak tanácsadó szervként működik. A hadsereg költségvetése a parlament hatáskörébe került. Egyébként a NATO-n belül Törökországé a második legnagyobb hadsereg.

A kormány tavaly megszüntette az állambiztonsági bíróságokat, az 1980-as katonai államcsíny után szövegezett alkotmány egyik utolsó maradványát. E bíróságok elsősorban politikai és belbiztonsági bűntettekben hoztak ítéletet.

Törökország enyhítette a nem iszlám vallási kisebbségeket sújtó bürokratikus korlátozásokat. Ugyanakkor egyes felekezetek – így az ortodox keresztények, élükön I. Bartolomaiosz pátriárkával – változatlanul felpanaszolják az „adminisztratív akadályokat”. A hírek szerint az Ecalan-kormány fontolóra vette az Isztambul közelében lévő – 1971-ben bezárt – ortodox papi szeminárium működésének engedélyezését.

Ankara állítja: enyhített számos, a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságát korlátozó intézkedést; ennek ellenére egyes jogi aktivisták úgy vélik, az új Btk. még mindig számos joghézagot tartalmaz. Ezért eshet majd meg, hogy Orhan Pamuk írót akár háromévi szabadságvesztésre is ítélhetik. (eurohirek.hu)