Amerikai tervezet, harmadszor

Nem valószínű ugyan, hogy bármelyik állandó tagállam élni kívánna ebben az ügyben vétójogával, Washington mégis szeretné megnyerni a tervezetnek az összes BT-tagállamot, mert széles körű nemzetközi felhatalmazást szeretne iraki pozíciójának alátámasztására. A Reuters szerint a korábbi amerikai–brit–spanyol határozattervezetekkel szemben az volt az egyik legfőbb kifogás, hogy háttérbe szorítanák a világszervezetet. Az engedmények ellenére a mostani határozattervezet is nagy hatalmat biztosítana az Irak elleni háborúban győztes Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának az arab ország átmeneti (esetleg évekig tartó) kormányzására és olajiparának ellenőrzésére. Az új tervezet sem tartogat szerepet Irakban az ENSZ fegyverzetellenőreinek, de az előző két tervezettel ellentétben megemlíti az ellenőrök 1991 óta végzett munkáját, s ez John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet szerint nyitva hagyja az ajtót esetleges későbbi iraki szerepvállalásuk előtt.

ENGEDMÉNY MOSZKVÁNAK

A Reuters szerint az új tervezetben is homályos maradt az ENSZ politikai szerepe a rendezésben. Előirányozza ugyan egy magas rangú ENSZ-tisztségviselő kinevezését egy nemzetközileg elismert népképviseleti iraki kormány létrehozásának támogatására, de nincsenek konkrétan körülírva a feladatai. Elsősorban Oroszországnak tett engedményként értékelhető, hogy az újabb tervezet szerint nem négy, hanem hat hónap alatt szüntetnék meg az ENSZ olajat élelmiszerért programját, amelynek jegyében Irak csak mindennapi közszükségleti cikkek beszerzésére és csakis ENSZ-ellenőrzés alatt költheti el olajeladásaiból származó jövedelmeit. Oroszország számos kedvező szerződést kötött e program jegyében Szaddám Huszein előző iraki elnök időközben megdöntött kormányával. Az újabb amerikai tervezet sem garantálná, hogy a program jegyében korábban megkötött üzleti szerződések mindegyikét tiszteletben fogják tartani a program megszüntetése után, de a korábbi két tervezethez képest hosszabb időt hagy az ügyletek lebonyolítására.

OLAJ ÉS MENTESSÉG

Továbbra is vitás lehet a tervezetnek az a része, amely az iraki olaj kitermeléséről, értékesítéséről és jövedelmeinek felhasználásáról szól. A tervezet szerint a megszálló hatalmak különleges fejlesztési alapot hoznának létre az iraki olajipar jövedelmeinek kezelésére. Ez a testület intézné Irak olajügyeit 2008-ig. Az ilyen alapok, ha az ENSZ működteti őket, nem perelhetők, s nem vehető zár alá a vagyonuk. Az USA szeretné elérni, hogy a tervezett iraki fejlesztési alap hasonló mentességet kapjon, noha azt nem a világszervezet működtetné. A tervezet szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia költhetné el az alap pénzét az iraki nép javára. Újdonság és engedmény ebben a harmadik határozattervezetben az előző kettőhöz képest, hogy megfigyelhetné az alap működését egy nemzetközi testület, amelyben az ENSZ képviselői is helyet kapnának.

IVANOV BIZAKODÓ

Már a héten megszülethet a Biztonsági Tanácsban az a határozat, amely lehetővé teszi a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek egyesítését a háború utáni iraki rendezésben. Ezt Igor Ivanov orosz külügyminiszter jelentette ki tegnap. Hozzátette: egy olyan nagyhatalom, mint az USA, katonailag bármit képes elérni. Irakban azonban Washington önmagában, a nemzetközi közösség támogatása nélkül nem képes megoldást találni a háború utáni rendezésre. Elsősorban a törvényes kormány megalakításában és a gazdaság újraélesztésében van szüksége Amerikának a nemzetközi közösségre. „A történtek igazolták Moszkva korábbi erőfeszítéseit azzal, hogy az iraki kérdés visszatért az ENSZ-be” – hangsúlyozta.

GYORSĺTOTT KUTATÁS

Gyalogos katonákon kívül helikopterek is részt vettek a Moszul melletti Tell-Áfár térségében a bukott Baasz párt és az előző kormány vezetőinek keresésében. Az Irak térségében illetékes amerikai középső parancsnokság hétfői bejelentése szerint a korábbi iraki rendszer tizenhét magas rangú vezetőjét vették őrizetbe Tikrit, valamint a Bagdadtól nyugatra fekvő Fallúdzsa kisváros környékén. A parancsnokság hivatalosan megerősítette a nem hivatalosan már közölt hírt, hogy amerikai kézre került Luaj Hairallah Tulfah, Szaddám Huszein sógora, aki fontos szerepet játszott az előző rezsim titkosszolgálatában.

Lerövidítették az amerikai és brit erők által Bagdadban bevezetett éjszakai kijárási tilalmat, hogy a muzulmán hívők elmehessenek a mecsetekbe hajnali imádságukra. A kijárási tilalom, amely 23 órakor kezdődik, ezentúl nem reggel 6 óráig, hanem csak 4.30-ig tart – közölte tegnap a szövetségesek rádiója. A kijárási tilalmat az ötmillió lakosú Bagdadban kitört káosz megfékezése érdekében vezették be. (MTI, TASR)